A járás és az egyensúly fenntartása összetett idegrendszeri folyamat. Ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk állni, elindulni, irányt változtatni vagy lépcsőzni, az agynak folyamatosan össze kell hangolnia a látásból, a belső fül egyensúlyszervéből, az izmokból és ízületekből, valamint a perifériás idegekből érkező információkat.
Ha ennek a rendszernek valamelyik része nem működik megfelelően, bizonytalanságérzés, imbolygás, járászavar vagy elesési hajlam jelentkezhet.
A panasz különösen idősebb korban gyakori, de a bizonytalan járást nem célszerű automatikusan az öregedés természetes következményének tekinteni. A háttérben neurológiai, belsőfül-eredetű, mozgásszervi, keringési, látási vagy gyógyszerekkel összefüggő probléma egyaránt állhat.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a kivizsgálás egyik célja annak meghatározása, hogy az egyensúlyzavar vagy járásbizonytalanság hátterében felmerül-e idegrendszeri eltérés, és milyen további vizsgálat lehet szükséges.
Mit jelent az egyensúlyzavar?
Az egyensúlyzavar nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik.
A beteg érezheti úgy, hogy:
- járás közben imbolyog;
- bizonytalan a talaj a lába alatt;
- oldalra húz;
- gyakrabban megbotlik;
- nehezen fordul meg;
- kapaszkodnia kell;
- sötétben rosszabbul jár;
- szélesebb alapú járással érzi magát biztonságban;
- vagy állás közben is bizonytalannak érzi magát.
Más betegek elsősorban forgó szédülést tapasztalnak, és emiatt válnak bizonytalanná.
A tünet pontos leírása fontos, mert eltérő okokra utalhat a szédüléshez társuló egyensúlyvesztés, az érzészavar miatt kialakuló bizonytalan járás vagy például egy mozgászavar következtében megváltozott járáskép.
Mi szükséges a normális egyensúlyhoz?
Az egyensúly fenntartásában több rendszer egyszerre vesz részt.
A látás információt szolgáltat a környezetről és a test helyzetéről.
A belső fülben található egyensúlyszerv érzékeli a fej mozgását és helyzetváltozását.
Az izmokban, inakban és ízületekben található érzékelő rendszerek folyamatosan tájékoztatják az idegrendszert a végtagok helyzetéről.
Ezeket az információkat az agy különböző területei – többek között a kisagy és az agytörzs – dolgozzák fel, majd összehangolják az izmok működését.
Ha a rendszer bármely pontján probléma alakul ki, az egyensúly romolhat.
Milyen neurológiai betegségek okozhatnak bizonytalan járást?
A járászavar nem önálló diagnózis, hanem tünet, amely számos neurológiai állapotban előfordulhat.
Lehetséges háttérok többek között:
- perifériás neuropathia;
- Parkinson-kór és más mozgászavarok;
- korábbi vagy friss agyi keringési zavar;
- kisagyi betegségek;
- gerincvelőt érintő eltérések;
- sclerosis multiplex;
- egyes neurodegeneratív betegségek;
- bizonyos vitaminhiányos vagy anyagcsere-állapotok;
- illetve több eltérés együttes jelenléte.
Különösen idősebb korban gyakori, hogy nem egyetlen ok, hanem több tényező együttesen rontja a járás biztonságát.
Perifériás neuropathia miatt is bizonytalanná válhat a járás?
Igen.
A perifériás idegek károsodása nemcsak zsibbadást és égő fájdalmat okozhat, hanem az érzékelés csökkenését is.
Ha a beteg kevésbé érzékeli a lábfej és a talaj kapcsolatát, az agy kevesebb információt kap arról, hogyan helyezkedik el a láb.
Ilyenkor a járás különösen rossz fényviszonyok között válhat bizonytalanná, mert a beteg kevésbé tudja a látás segítségével kompenzálni a kieső érzőinformációt.
A perifériás neuropathia hátterében többek között cukorbetegség, vitaminhiány, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek és más betegségek is állhatnak.
Parkinson-kórban hogyan változhat meg a járás?
A Parkinson-kór nem kizárólag kézremegéssel járhat. A járás megváltozása szintén fontos tünet lehet.
A beteg lépései kisebbé válhatnak, a mozgások lelassulhatnak, és csökkenhet a karok természetes együttmozgása járás közben.
Nehézséget jelenthet:
- az elindulás;
- a megfordulás;
- az irányváltás;
- szűk helyen történő közlekedés.
Előrehaladottabb állapotban úgynevezett freezing, vagyis járásblokkolás is kialakulhat, amikor a beteg átmenetileg úgy érzi, mintha a lába „odatapadt volna” a talajhoz.
Fontos azonban, hogy a bizonytalan járás önmagában nem jelenti Parkinson-kór fennállását.
A kisagy betegsége is okozhat egyensúlyzavart?
Igen.
A kisagy alapvető szerepet játszik a mozgások összehangolásában és az egyensúly szabályozásában.
Kisagyi működészavar esetén a járás széles alapúvá, imbolygóvá vagy koordinálatlanná válhat.
Más koordinációs tünetek is megjelenhetnek, például a végtagok célzott mozgásainak pontatlansága.
A kisagyi tüneteknek számos oka lehet, ezért ezek észlelése további neurológiai kivizsgálást igényelhet.
Nyaki gerincprobléma is állhat a bizonytalan járás mögött?
Bizonyos esetekben igen.
A nyaki gerinccsatorna jelentős beszűkülése a gerincvelő nyomását okozhatja. Ezt cervicalis myelopathiának nevezzük.
A beteg ilyenkor többek között azt tapasztalhatja, hogy:
- bizonytalanabbá válik a járása;
- merevebbnek érzi a lábait;
- romlik az egyensúlya;
- ügyetlenebbé válik a keze;
- nehezebben végez finom kézmozgásokat;
- érzészavar vagy izomgyengeség jelentkezik.
Ha kézügyetlenség és járászavar együttesen jelenik meg, ennek neurológiai értékelése különösen fontos.
Szédülés és egyensúlyzavar ugyanaz?
Nem.
A két tünet gyakran együtt jelentkezik, de nem azonos.
Szédülés esetén a beteg például forgó vagy mozgó érzést tapasztalhat. Egyensúlyzavar esetén ezzel szemben előfordulhat, hogy egyáltalán nincs forgó érzés, mégis bizonytalanná válik az állás vagy a járás.
Ez fontos különbség, mert az egyensúlyzavar hátterében nem feltétlenül a belső fül vagy a vestibularis rendszer betegsége áll.
Miért rosszabb a járás sötétben?
Ha a bizonytalan járás kifejezetten rosszabbá válik sötétben vagy csukott szemmel, az fontos információ lehet a neurológus számára.
Normális körülmények között a látás segít korrigálni a testhelyzetről érkező egyéb információkat.
Ha például a perifériás idegek vagy a testhelyzet érzékeléséért felelős idegpályák működése károsodott, a beteg fokozottan támaszkodhat a látására.
Amikor ez a segítség sötétben kiesik, az egyensúlyzavar feltűnőbbé válhat.
Ez azonban csak egy vizsgálati támpont, önmagában nem határozza meg a diagnózist.
Idősebb korban normális a bizonytalan járás?
Az életkor előrehaladtával változhat az izomerő, a reakcióidő, a látás és az egyensúly, ezért az elesés kockázata növekedhet.
Az újonnan kialakuló vagy fokozódó járászavart azonban nem célszerű egyszerűen az életkornak tulajdonítani.
Idősebb korban különösen gyakori, hogy több tényező egyszerre van jelen, például:
- látásromlás;
- perifériás neuropathia;
- mozgásszervi betegség;
- izomgyengeség;
- vérnyomásesés;
- gyógyszermellékhatás;
- neurológiai betegség.
A kivizsgálás célja ilyenkor annak meghatározása, mely tényezők járulnak hozzá leginkább a bizonytalansághoz.
Gyógyszerek is növelhetik az elesés kockázatát?
Igen.
Bizonyos gyógyszerek álmosságot, vérnyomásesést, lassabb reakcióidőt vagy szédülést okozhatnak, és ezzel ronthatják a járás biztonságát.
Különösen több gyógyszer egyidejű alkalmazásakor lehet fontos a teljes gyógyszerlista áttekintése.
Az előírt gyógyszereket azonban nem szabad önállóan elhagyni. Ha felmerül, hogy valamely készítmény hozzájárulhat a panaszokhoz, a kezelés módosításáról az azt elrendelő orvossal kell egyeztetni.
Mikor érdemes egyensúlyzavarral neurológushoz fordulni?
Neurológiai kivizsgálás különösen indokolt lehet, ha:
- újonnan jelentkezett a járásbizonytalanság;
- a panasz fokozatosan romlik;
- rendszeresen megbotlik vagy elesik;
- egyik oldalra húz járás közben;
- zsibbadás vagy érzéscsökkenés van a lábakon;
- izomgyengeséget tapasztal;
- remegés vagy mozgáslassulás jelentkezik;
- kézügyetlenség társul a járászavarhoz;
- szédülés mellett jelentős egyensúlyzavar is fennáll;
- vagy nem tisztázott a bizonytalan járás oka.
A visszatérő eleséseket különösen fontos komolyan venni, mivel az alapbetegség mellett maga az elesés is sérülésekhez vezethet.
Mikor jelenthet sürgősséget az egyensúlyzavar?
A hirtelen kialakuló súlyos járás- vagy egyensúlyzavar akut neurológiai betegség tünete is lehet.
Azonnali orvosi ellátás szükséges különösen akkor, ha a hirtelen kialakuló egyensúlyvesztéshez:
- féloldali gyengeség;
- féloldali zsibbadás;
- arcferdülés;
- beszédzavar;
- kettős látás vagy más új látászavar;
- nyelési nehézség;
- újonnan kialakuló súlyos fejfájás;
- zavartság;
- eszméletvesztés társul.
Ezek stroke vagy más akut idegrendszeri betegség tünetei is lehetnek.
Akkor is sürgős értékelés szükséges, ha a beteg hirtelen képtelenné válik segítség nélkül állni vagy járni.
Ilyen esetben nem szabad tervezett neurológiai magánrendelési időpontra várni.
Hogyan történik a járászavar neurológiai kivizsgálása?
A kivizsgálás részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik.
Fontos tisztázni:
- mikor kezdődött a járászavar;
- hirtelen vagy fokozatosan alakult-e ki;
- folyamatosan fennáll vagy időszakos;
- történt-e elesés;
- jelentkezik-e szédülés;
- van-e zsibbadás vagy érzészavar;
- tapasztal-e izomgyengeséget;
- vannak-e kéztünetek;
- milyen gyógyszereket szed;
- történt-e korábban stroke vagy más neurológiai betegség.
Ezt fizikális neurológiai vizsgálat követi.
Mit vizsgál a neurológus egyensúlyzavar esetén?
A neurológiai vizsgálat során több olyan funkciót is értékelni lehet, amelyek szerepet játszanak a járás és az egyensúly fenntartásában.
A szakorvos vizsgálhatja többek között:
- az izomerőt;
- az érzést;
- a reflexeket;
- a koordinációt;
- a szemmozgásokat;
- az egyensúlyt;
- a testtartást;
- a járás jellegét.
Megfigyelhető például a normál járás, a fordulás, bizonyos esetekben a sarok- és lábujjhegyen járás vagy más speciális járásfeladat.
A vizsgálat eredménye segíthet meghatározni, hogy mely idegrendszeri rendszer érintettsége merül fel.
Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?
Ez mindig a tünetektől és a neurológiai vizsgálat eredményétől függ.
Bizonyos esetekben indokolt lehet:
- laboratóriumi vizsgálat;
- koponya MR vagy CT;
- gerinc MR;
- ENG/EMG;
- fül-orr-gégészeti vagy vestibularis kivizsgálás;
- kardiológiai vizsgálat;
- illetve más szakorvosi vizsgálat.
Nem minden járászavar esetén van szükség minden felsorolt vizsgálatra.
A neurológiai szakvizsgálat egyik fontos feladata annak meghatározása, mely további vizsgálatok adhatnak valóban hasznos információt.
Mit tehet az elesések megelőzéséért?
A kiváltó ok kezelése mellett az elesési kockázat csökkentése is fontos.
Érdemes figyelni többek között:
- a megfelelő megvilágításra;
- a lakásban található botlásveszélyes tárgyak eltávolítására;
- stabil lábbelire;
- szükség esetén megfelelő járást segítő eszköz használatára;
- a látás rendszeres ellenőrzésére;
- az orvos által javasolt mozgásra és rehabilitációra.
Ha azonban a járásbizonytalanság újonnan alakult ki vagy fokozódik, az otthoni óvintézkedések nem helyettesítik az ok kivizsgálását.
Mire készüljön, ha egyensúlyzavar miatt neurológiai vizsgálatra érkezik?
Ha korábban már történt kivizsgálás, érdemes magával hoznia:
- korábbi neurológiai leleteit;
- koponya- vagy gerinc-MR/CT eredményét;
- ENG/EMG leletét;
- laboreredményeit;
- fül-orr-gégészeti vagy kardiológiai dokumentációját;
- a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.
Érdemes azt is végiggondolnia, mikor kezdődött a bizonytalanság, milyen helyzetekben rosszabb, történt-e elesés, és társul-e hozzá zsibbadás, szédülés, remegés vagy izomgyengeség.
Egyensúlyzavar és bizonytalan járás kivizsgálása a Magnus Medical Magánklinikán Debrecenben
Ha bizonytalan járás, visszatérő egyensúlyvesztés, elesések vagy más kapcsolódó panasz miatt keres neurológust Debrecenben, a neurológiai vizsgálat segíthet annak tisztázásában, hogy felmerül-e idegrendszeri háttér.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a részletes kórelőzmény-felvételt neurológiai fizikális vizsgálat követi. Ennek során értékelhető többek között az izomerő, az érzés, a reflexek, a koordináció, az egyensúly és a járás.
A vizsgálati eredmény alapján a neurológus meghatározhatja, hogy szükséges-e további laboratóriumi, képalkotó, neurofiziológiai vagy más szakorvosi kivizsgálás.
A járásbizonytalanságot különösen akkor érdemes kivizsgáltatni, ha újonnan alakult ki, fokozatosan romlik vagy eleséseket okoz.
Összefoglalás
A bizonytalan járás és az egyensúlyzavar hátterében számos eltérés állhat. Perifériás neuropathia, Parkinson-kór, kisagyi vagy gerincvelői eltérés, korábbi agyi keringési zavar és több más neurológiai állapot is okozhat járászavart, de nem neurológiai okok is gyakoriak.
A panasz jellegének, kialakulásának és a társuló tüneteknek ezért nagy jelentőségük van.
Ha az egyensúlyzavar tartósan fennáll, fokozódik, rendszeres megbotlással vagy eleséssel jár, illetve zsibbadás, izomgyengeség, remegés vagy más neurológiai tünet társul hozzá, neurológiai kivizsgálás indokolt lehet.
Ha neurológiai vizsgálatot keres Debrecenben bizonytalan járás vagy egyensúlyzavar miatt, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén a tünetek részletes értékelése alapján tervezhetők meg a további lépések.
Hirtelen kialakuló súlyos járászavar, beszédzavar, féloldali gyengeség, kettős látás vagy más akut neurológiai tünet esetén azonban sürgős orvosi ellátás szükséges.

Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos
Az orvosi cikket írta Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos, a Magnus Medical Magánklinika neurológusa.