Időnként mindenkivel előfordul, hogy nem jut eszébe egy név, elfelejti, hová tette a kulcsát, vagy belép egy szobába, és hirtelen nem emlékszik, miért indult oda. Az alkalomszerű feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent betegséget.
A memória működését számos tényező befolyásolja. Fáradtság, alváshiány, tartós stressz, túlterheltség, szorongás, egyes gyógyszerek és különböző testi betegségek egyaránt ronthatják a figyelmet és ezen keresztül az emlékezeti teljesítményt.
Más a helyzet azonban, ha a memória romlása fokozatosan erősödik, a korábbiakhoz képest egyértelmű változás figyelhető meg, ugyanazokat a kérdéseket ismétli valaki, elfelejti a közelmúlt eseményeit, vagy a probléma már a mindennapi önállóságot is befolyásolja.
Ilyen esetekben indokolt lehet a memóriazavar kivizsgálása.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a vizsgálat célja annak megítélése, hogy a panasz az életkorral együtt járó enyhébb változásnak felelhet-e meg, felmerül-e kognitív zavar vagy neurológiai betegség lehetősége, illetve szükséges-e további kivizsgálás.
Mi a különbség a hétköznapi feledékenység és a memóriazavar között?
Az életkor előrehaladtával bizonyos kognitív funkciók természetes módon változhatnak. Több időre lehet szükség egy név felidézéséhez vagy egy új információ megtanulásához, miközben az önálló életvitel és a korábban megszerzett ismeretek alapvetően megmaradnak.
Önmagában az, hogy valaki időnként elfelejt valamit, még nem jelent demenciát.
Nagyobb figyelmet érdemel, ha a változás a korábbi állapothoz képest egyértelmű és fokozódó.
Ilyen lehet például, ha valaki rendszeresen elfelejti a nemrég történt eseményeket, ugyanazt a kérdést rövid időn belül többször felteszi, vagy egyre nehezebben boldogul olyan feladatokkal, amelyeket korábban problémamentesen végzett.
Nem minden „memóriaprobléma” valódi memóriazavar
Ahhoz, hogy valamire később emlékezzünk, először megfelelően figyelnünk kell rá.
Ha valaki kialvatlan, túlterhelt vagy erősen szorong, előfordulhat, hogy az információ eleve nem rögzül megfelelően. Később ezt úgy élheti meg, hogy „romlik a memóriája”, miközben a háttérben részben figyelmi vagy koncentrációs probléma áll.
Ezért a memóriazavar kivizsgálása nem merülhet ki néhány emlékezeti kérdésben. Fontos megismerni az alvást, a hangulati állapotot, a gyógyszereket, a társbetegségeket és a panasz kialakulásának körülményeit is.
Milyen tünetek utalhatnak valódi kognitív problémára?
A kognitív működés nemcsak a memóriát jelenti. Ide tartozik többek között a figyelem, a tájékozódás, a nyelvi működés, a tervezés, a problémamegoldás és a döntéshozatal is.
Figyelmet érdemelhet például, ha valaki:
- rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit;
- ugyanazt a kérdést többször felteszi;
- egyre gyakrabban elveszít tárgyakat;
- szokatlan helyre teszi azokat;
- nehezebben követ egy beszélgetést;
- gyakrabban keresi a szavakat;
- nehezebben szervezi meg a korábban rutinszerű feladatokat;
- eltéved korábban jól ismert helyen;
- nehezebben kezeli pénzügyeit vagy gyógyszereit;
- romlik az időbeli vagy térbeli tájékozódása.
Egy-egy ilyen esemény önmagában nem feltétlenül jelent betegséget. A tünetek gyakorisága, fokozódása és a mindennapi életre gyakorolt hatása azonban fontos.
Mi az enyhe kognitív zavar?
Az enyhe kognitív zavar – gyakran az angol Mild Cognitive Impairment alapján MCI-ként említik – olyan állapot, amelyben egy vagy több kognitív területen a vártnál nagyobb mértékű romlás észlelhető, miközben a beteg mindennapi önállósága nagyrészt megtartott.
A panasz érintheti a memóriát, de más kognitív funkciókat is.
Az enyhe kognitív zavar nem azonos a demenciával.
Egyes esetek stabilak maradhatnak, más esetekben javulás is lehetséges, míg bizonyos betegeknél idővel jelentősebb kognitív hanyatlás alakulhat ki.
Ezért fontos az állapot megfelelő kivizsgálása és szükség esetén követése.
Mit jelent a demencia?
A demencia nem egyetlen konkrét betegség neve, hanem olyan tünetegyüttes, amelyben a kognitív képességek romlása már olyan mértékű, hogy az a mindennapi életvitelt és az önállóságot is befolyásolja.
A memória mellett érintett lehet:
- a gondolkodás;
- a tájékozódás;
- a nyelvi működés;
- a döntéshozatal;
- a problémamegoldás;
- a viselkedés;
- illetve más kognitív funkció.
A demencia hátterében különböző betegségek állhatnak, ezért a pontos diagnózis felállítása fontos.
A memóriazavar mindig Alzheimer-kórt jelent?
Nem.
Az Alzheimer-kór a demencia egyik gyakori oka, de a memóriazavar hátterében számos más állapot is állhat.
Kognitív panaszokat okozhatnak például:
- egyéb neurodegeneratív betegségek;
- agyi érbetegségek;
- korábbi stroke-ok;
- bizonyos hormonális vagy anyagcsere-eltérések;
- vitaminhiányos állapotok;
- gyógyszermellékhatások;
- alvászavarok;
- pszichiátriai betegségek;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- illetve más neurológiai vagy belgyógyászati problémák.
Éppen ezért nem célszerű a feledékenységet automatikusan Alzheimer-kórként értelmezni.
Milyen lehet az Alzheimer-kór korai tünete?
Az Alzheimer-kór kezdeti szakaszában gyakran a közelmúlt eseményeinek megjegyzése válik nehezebbé.
A beteg például elfelejtheti, miről beszélgetett nemrég, mit beszélt meg családtagjaival, vagy ismételten ugyanazt a kérdést teheti fel.
A későbbiekben más kognitív funkciók is érintetté válhatnak.
Fontos azonban, hogy ilyen tünetek más állapotokban is előfordulhatnak. Az Alzheimer-kór diagnózisa ezért nem egyetlen tünet alapján történik.
Éreredetű eltérések is okozhatnak memóriazavart?
Igen.
Az agyi erek betegségei és korábbi agyi keringési zavarok szintén befolyásolhatják a kognitív működést.
Az úgynevezett vascularis kognitív zavar tünetei attól függően változhatnak, hogy az agy mely területei érintettek.
Nem minden esetben a memória romlása a legfeltűnőbb tünet. Előtérbe kerülhet például a gondolkodás lassulása, a figyelem vagy a tervezési képesség romlása.
A vascularis és neurodegeneratív eltérések együttesen is jelen lehetnek.
Lehet kezelhető oka a memóriazavarnak?
Igen, ezért is fontos a kivizsgálás.
Kognitív panaszok esetén bizonyos potenciálisan kezelhető vagy befolyásolható tényezőket is keresni kell.
Ilyen lehet például:
- pajzsmirigyműködési zavar;
- bizonyos vitaminhiány;
- anyagcsere-eltérés;
- egyes gyógyszerek mellékhatása;
- alvászavar;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- depresszió vagy más pszichés állapot.
Ez nem jelenti azt, hogy minden memóriazavar visszafordítható. A kivizsgálás célja azonban az is, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek kezelhetők vagy módosíthatók.
Gyógyszerek is ronthatják a memóriát?
Bizonyos gyógyszerek hatással lehetnek a figyelemre, éberségre és kognitív működésre, különösen idősebb korban vagy több készítmény együttes alkalmazásakor.
Ezért memóriazavar kivizsgálásakor fontos áttekinteni:
- a rendszeresen szedett gyógyszereket;
- az altatókat és nyugtatókat;
- a recept nélkül alkalmazott készítményeket;
- illetve az étrend-kiegészítőket is.
Az előírt gyógyszert azonban nem szabad önállóan elhagyni. Ha felmerül, hogy valamely készítmény hozzájárulhat a panaszokhoz, annak módosítását a kezelőorvossal kell megbeszélni.
A depresszió és a szorongás okozhat feledékenységet?
Igen.
A depresszió, tartós szorongás és jelentős pszichés megterhelés ronthatja a figyelmet, a koncentrációt és az információk rögzítését. A beteg ezt sokszor memóriazavarként éli meg.
Különösen idősebb korban lehet fontos elkülöníteni a hangulati zavarokhoz társuló kognitív panaszokat a neurodegeneratív betegségek tüneteitől.
A két probléma ugyanakkor egyidejűleg is jelen lehet, ezért a differenciáldiagnózis szakorvosi feladat.
Mikor érdemes memóriazavarral neurológushoz fordulni?
Neurológiai kivizsgálás különösen indokolt lehet, ha:
- a feledékenység fokozatosan romlik;
- a családtagok is észlelik a változást;
- rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit;
- gyakran ismétli ugyanazokat a kérdéseket;
- korábban rutinszerű feladatok elvégzése nehezebbé válik;
- romlik a tájékozódása;
- nehezebbé válik a pénzügyek vagy gyógyszerek kezelése;
- gyakrabban jelentkezik szókeresési nehézség;
- személyiség- vagy viselkedésváltozás figyelhető meg;
- vagy a memóriazavar már a mindennapi életet is befolyásolja.
A korai kivizsgálás nem azért fontos, mert minden feledékenység mögött súlyos betegség áll, hanem azért, mert tisztázni kell a panasz természetét és lehetséges okát.
Miért fontos a hozzátartozó véleménye?
Memóriazavar esetén a beteg és a családtagok észlelése eltérhet egymástól.
Előfordulhat, hogy a beteg nagyon aggódik kisebb feledékenységek miatt, miközben környezete nem észlel lényeges változást.
Máskor éppen fordítva: a családtagok már hónapok óta tapasztalnak romlást, miközben az érintett kevésbé érzékeli azt.
Ezért kognitív panaszok kivizsgálásakor sok esetben hasznos lehet egy közeli hozzátartozó beszámolója is, különösen arról, hogy a tünetek mikor kezdődtek és hogyan változtak.
Hogyan történik a memóriazavar neurológiai kivizsgálása?
A kivizsgálás részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik.
A neurológus többek között arra lehet kíváncsi:
- mikor kezdődött a feledékenység;
- fokozatos vagy hirtelen volt-e a változás;
- milyen típusú dolgokat felejt el;
- hogyan változott a mindennapi önállóság;
- milyen gyógyszereket szed;
- vannak-e társbetegségei;
- történt-e korábban stroke vagy fejsérülés;
- milyen az alvása;
- történt-e hangulati vagy viselkedésbeli változás.
Ezt neurológiai vizsgálat és a kognitív funkciók értékelése követheti.
Mit vizsgálnak egy kognitív állapotfelmérés során?
A kognitív állapot felmérésére különböző tesztek alkalmazhatók.
Ezek segítségével többek között vizsgálható:
- a memória;
- a figyelem;
- az időbeli és térbeli tájékozódás;
- a nyelvi működés;
- a felidézés;
- a végrehajtó funkciók;
- a vizuális-térbeli képességek.
Egy rövid kognitív teszt eredménye önmagában nem feltétlenül jelent diagnózist. Az eredményt az életkor, iskolázottság, kórelőzmény és egyéb körülmények figyelembevételével kell értékelni.
Szükség esetén részletesebb neuropszichológiai vizsgálat is indokolt lehet.
Szükséges lehet laborvizsgálat memóriazavar esetén?
Igen.
A kivizsgálás során laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyos kezelhető vagy a kognitív működést befolyásoló eltérések kereshetők.
A szükséges vizsgálatok körét mindig az egyéni állapot alapján kell meghatározni, de felmerülhet például egyes vérkép-, anyagcsere-, pajzsmirigy- és vitaminparaméterek ellenőrzése.
A cél nem egy „általános demencialabor” elvégzése, hanem a beteg tüneteihez és kórelőzményéhez igazított kivizsgálás.
Szükséges lehet koponya MR vagy CT?
Bizonyos esetekben igen.
A képalkotó vizsgálat segíthet az agy szerkezeti eltéréseinek értékelésében, illetve egyes, kognitív panaszokat okozó vagy azokhoz hozzájáruló állapotok felismerésében.
A koponya MR vagy CT szükségességét azonban a tünetek, a neurológiai vizsgálat és a teljes klinikai kép alapján kell meghatározni.
Nem célszerű kizárólag egy képalkotó vizsgálat eredményéből megállapítani, hogy valakinek van-e demenciája.
Mikor jelent sürgősséget a memória- vagy tudatzavar?
A lassan, hónapok vagy évek alatt kialakuló feledékenység és a hirtelen fellépő zavartság nem ugyanaz.
Ha valaki órák vagy néhány nap alatt válik zavarttá, nem tudja, hol van, nem ismeri fel környezetét, szokatlanul aluszékony vagy jelentősen megváltozik a viselkedése, sürgős orvosi kivizsgálás válhat szükségessé.
Különösen fontos az azonnali ellátás, ha a hirtelen kialakuló zavartsághoz:
- beszédzavar;
- féloldali gyengeség;
- arcferdülés;
- látászavar;
- súlyos fejfájás;
- eszméletvesztés;
- vagy görcsroham társul.
Ezek akut neurológiai betegség, többek között stroke jelei is lehetnek.
Mit tehet a memória egészségéért?
A kognitív egészséget nem egyetlen étrend-kiegészítő vagy „memóriajavító” készítmény határozza meg.
Fontos szerepe lehet:
- a rendszeres fizikai aktivitásnak;
- a megfelelő alvásnak;
- a kiegyensúlyozott táplálkozásnak;
- a társas kapcsolatok fenntartásának;
- a szellemi aktivitásnak;
- a dohányzás kerülésének;
- a túlzott alkoholfogyasztás kerülésének;
- valamint a magas vérnyomás, cukorbetegség és más érrendszeri kockázati tényezők megfelelő kezelésének.
Ha azonban már kifejezett memóriazavar alakult ki, az életmódbeli változtatások nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást.
Mire készüljön, ha memóriazavar miatt neurológiai vizsgálatra érkezik?
Érdemes összegyűjteni a korábbi orvosi dokumentációt és pontos gyógyszerlistát készíteni.
Ha rendelkezésre áll, hasznos lehet magával hozni:
- korábbi neurológiai leleteket;
- koponya MR- vagy CT-leletet;
- laboreredményeket;
- kórházi zárójelentéseket;
- korábbi pszichiátriai vagy egyéb kapcsolódó dokumentációt.
Lehetőség szerint érdemes olyan hozzátartozóval érkezni, aki jól ismeri a beteg mindennapi életét, és el tudja mondani, milyen változásokat tapasztalt.
Memóriazavar kivizsgálása a Magnus Medical Magánklinikán Debrecenben
Ha fokozódó feledékenység, memóriazavar vagy más kognitív panasz miatt keres neurológust Debrecenben, a neurológiai vizsgálat segíthet a tünetek jellegének és a szükséges további kivizsgálásnak a meghatározásában.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a részletes kórelőzmény-felvétel során nemcsak magát a feledékenységet fontos értékelni, hanem a panasz kialakulását, változását, a beteg önállóságát, gyógyszereit, társbetegségeit és egyéb neurológiai tüneteit is.
A vizsgálati eredmények alapján szükség esetén további laboratóriumi, képalkotó vagy részletesebb kognitív vizsgálat javasolható.
A memóriazavar korai kivizsgálásának célja nem az, hogy minden feledékenységet demenciának tekintsünk, hanem hogy elkülönítsük az életkorral együtt járó változásokat, a potenciálisan kezelhető okokat és azokat az állapotokat, amelyek további neurológiai követést vagy kezelést igényelhetnek.
Összefoglalás
Az alkalomszerű feledékenység gyakori, és önmagában nem jelenti azt, hogy demencia vagy Alzheimer-kór áll a háttérben.
Kivizsgálást indokolhat azonban a fokozatosan romló memória, a közelmúlt eseményeinek rendszeres elfelejtése, az ismétlődő kérdések, a tájékozódás romlása vagy az, ha a kognitív változás már a mindennapi önállóságot is befolyásolja.
A memóriazavarnak neurodegeneratív betegségek mellett kezelhető vagy befolyásolható okai is lehetnek, ezért a pontos háttér tisztázása fontos.
Ha neurológiai vizsgálatot keres Debrecenben memóriazavar vagy fokozódó feledékenység miatt, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén a panaszok részletes értékelése alapján tervezhetők meg a szükséges további lépések.
Hirtelen kialakuló zavartság, beszédzavar, féloldali gyengeség vagy más akut neurológiai tünet esetén azonban sürgős orvosi ellátás szükséges.

Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos
Az orvosi cikket írta Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos, a Magnus Medical Magánklinika neurológusa.