A szédülés gyakori panasz, ugyanakkor a betegek nagyon különböző érzéseket írhatnak le ezzel az egyetlen szóval. Van, aki úgy érzi, mintha forogna körülötte a szoba, más bizonytalanságot, imbolygást vagy egyensúlyvesztést tapasztal, míg egyesek inkább ájulásközeli, „könnyű fej” érzésként jellemzik panaszukat.
Ez a különbség a kivizsgálás szempontjából rendkívül fontos. A szédülés hátterében ugyanis nemcsak neurológiai betegség állhat. Okozhatják többek között a belső fül egyensúlyszervének betegségei, vérnyomásváltozás, szív- és érrendszeri eltérés, vérszegénység, anyagcsereprobléma, folyadékhiány, bizonyos gyógyszerek, valamint szorongás is.
Ugyanakkor a szédülés bizonyos esetekben az idegrendszer megbetegedésének tünete lehet. Ha a panasz visszatér, tartósan fennáll, egyensúlyzavarral vagy más neurológiai tünettel társul, neurológiai kivizsgálás válhat indokolttá.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a vizsgálat egyik fontos célja annak tisztázása, hogy a panasz jellege alapján felmerül-e neurológiai eredet, illetve szükséges-e további kivizsgálás.
Mit jelent pontosan a szédülés?
A „szédülés” nem egyetlen, pontosan meghatározható tünet. A kivizsgálás egyik első lépése annak tisztázása, hogy a beteg valójában milyen érzést tapasztal.
A panasz jelentkezhet például:
- forgó jellegű szédülésként;
- bizonytalanság- vagy imbolygásérzésként;
- járásbizonytalanságként;
- egyensúlyvesztésként;
- ájulásközeli érzésként;
- lebegő vagy „kótyagos” érzésként.
Már ezek elkülönítése is fontos információval szolgálhat a lehetséges háttérről.
Mi a különbség a szédülés és a vertigo között?
A vertigo a szédülés egy meghatározott típusa. Ilyenkor a beteg rendszerint forgó vagy mozgó érzést tapasztal: úgy érezheti, mintha ő maga vagy a környezete mozogna.
A vertigo gyakran az egyensúlyrendszer működési zavarához kapcsolódik.
Fontos azonban, hogy a forgó szédülés sem jelent automatikusan neurológiai betegséget. A vertigo hátterében gyakran a belső fül egyensúlyszervének eltérései állnak, ugyanakkor központi idegrendszeri okok is előfordulhatnak.
A megfelelő kivizsgálás célja éppen ezek elkülönítése.
Milyen okai lehetnek a szédülésnek?
A szédülés lehetséges okainak köre rendkívül széles. Ez az egyik oka annak, hogy tartós vagy visszatérő panasz esetén az öndiagnózis helyett orvosi kivizsgálás javasolt.
Belső fülből kiinduló szédülés
Az egyensúlyérzékelésben a belső fülben található vestibularis rendszer alapvető szerepet játszik. Ennek betegségei gyakran okoznak forgó jellegű szédülést.
Ilyen lehet többek között a benignus paroxysmalis pozicionális vertigo, vagyis BPPV, a vestibularis neuritis, illetve a Ménière-betegség.
A tünetek jellege, időtartama, kiváltó helyzete és a társuló panaszok segíthetnek a különböző kórképek elkülönítésében.
Neurológiai eredetű szédülés
Az agy és az idegrendszer több területe is részt vesz az egyensúly fenntartásában. Bizonyos központi idegrendszeri betegségek ezért szédülést, egyensúlyzavart vagy járásbizonytalanságot okozhatnak.
Szédülés előfordulhat például egyes agyi keringési zavarok, migrénes állapotok, sclerosis multiplex, Parkinson-kór és más neurológiai betegségek kapcsán is.
A neurológiai eredet lehetőségét különösen fontos mérlegelni, ha a szédülés mellett más idegrendszeri tünet is jelentkezik.
Vérnyomás- és keringési problémák
A szédülés nem minden esetben neurológiai eredetű.
Gyakori példa az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amikor felálláskor átmenetileg jelentősen csökken a vérnyomás. Ilyenkor a beteg néhány másodpercig megszédülhet, elsötétülhet előtte a világ, vagy ájulásközeli érzése lehet.
Szívritmuszavar és más keringési problémák szintén járhatnak szédüléssel vagy ájulásközeli panaszokkal.
Gyógyszerek és egyéb állapotok
Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet szédülés. Különösen fontos ezért a kivizsgálás során áttekinteni a rendszeresen alkalmazott gyógyszereket.
A panasz hátterében emellett állhat többek között folyadékhiány, vérszegénység, alacsony vércukorszint, fertőzés, szorongás vagy más általános állapot is.
Mi az a BPPV, vagyis jóindulatú helyzeti szédülés?
A benignus paroxysmalis pozicionális vertigo – röviden BPPV – a forgó jellegű szédülés egyik gyakori oka.
Jellegzetessége, hogy a szédülést bizonyos fejmozdulatok vagy testhelyzet-változások provokálják. A beteg például akkor tapasztalhat hirtelen forgó érzést, amikor:
- megfordul az ágyban;
- lefekszik vagy felül;
- felfelé néz;
- lehajol;
- hirtelen megváltoztatja a fej helyzetét.
A rosszullét általában rövid ideig tart, ugyanakkor intenzív lehet, és hányingerrel is társulhat.
A BPPV kellemetlen, de önmagában rendszerint nem súlyos betegség. Fontos azonban, hogy a beteg ne állítson fel saját magának diagnózist pusztán a tünetek alapján, mert más betegségek is járhatnak hasonló panaszokkal.
A migrén is okozhat szédülést?
Igen. A migrénhez nemcsak fejfájás társulhat. Bizonyos esetekben a szédülés vagy vertigo kifejezett panasz lehet.
Az úgynevezett vestibularis migrén során visszatérő szédüléses epizódok jelentkezhetnek, amelyekhez társulhat fejfájás, fény- vagy hangérzékenység, illetve más migrénes jellegzetesség.
Fontos, hogy a szédülés nem feltétlenül ugyanabban az időpontban jelentkezik, mint a fejfájás.
Ha a betegnek visszatérő migrénes panaszai mellett szédülése is van, ennek neurológiai értékelése indokolt lehet.
Mikor érdemes szédüléssel neurológushoz fordulni?
Neurológiai vizsgálat különösen indokolt lehet, ha:
- a szédülés rendszeresen visszatér;
- a panasz hosszabb ideje fennáll;
- a szédülés oka nem tisztázott;
- egyensúlyzavar vagy járásbizonytalanság jelentkezik;
- fejfájás vagy migrénes panaszok társulnak hozzá;
- zsibbadás, érzészavar vagy izomgyengeség is jelentkezik;
- látászavar vagy kettős látás kíséri;
- a panaszok jellege megváltozik;
- a szédülés jelentősen befolyásolja a mindennapi életet;
- korábbi kivizsgálás ellenére a panaszok továbbra is fennállnak.
A neurológus feladata ilyenkor nem feltétlenül az, hogy minden szédülés mögött neurológiai betegséget keressen. Éppen ellenkezőleg: a vizsgálat segíthet annak megítélésében, hogy az idegrendszer érintettségére utaló jel észlelhető-e, illetve milyen irányú további kivizsgálás indokolt.
Mikor lehet a szédülés sürgősségi tünet?
A hirtelen kialakuló szédülés bizonyos esetekben akut neurológiai esemény – például stroke – tünete is lehet.
Különösen fontos a sürgős orvosi ellátás, ha az újonnan kialakult, erős szédüléshez az alábbiak valamelyike társul:
- féloldali arc-, kar- vagy lábgyengeség;
- féloldali zsibbadás;
- beszédzavar vagy elkent beszéd;
- hirtelen kialakuló kettős látás vagy jelentős látászavar;
- nyelési nehézség;
- újonnan kialakuló súlyos járászavar;
- olyan egyensúlyvesztés, amely miatt a beteg segítség nélkül nem képes állni vagy járni;
- eszméletvesztés;
- görcsroham;
- hirtelen kialakuló, rendkívül erős fejfájás;
- új, szokatlanul erős fej- vagy nyakfájdalom;
- zavartság.
Ilyen tünetek esetén nem tervezett neurológiai magánrendelésre kell időpontot kérni, hanem sürgős orvosi ellátás szükséges.
Hogyan történik a szédülés neurológiai kivizsgálása?
A kivizsgálás egyik legfontosabb része a panasz pontos jellemzése.
A neurológus többek között arra lehet kíváncsi, hogy:
- mikor kezdődött a szédülés;
- hirtelen vagy fokozatosan alakult-e ki;
- folyamatosan fennáll vagy rohamokban jelentkezik;
- mennyi ideig tart egy epizód;
- forgó érzésről vagy inkább bizonytalanságról van-e szó;
- milyen mozdulat vagy helyzet váltja ki;
- felállással összefügg-e;
- jelentkezik-e hányinger vagy hányás;
- van-e fejfájás;
- jelentkezik-e fülzúgás vagy hallásromlás;
- társul-e látászavar, zsibbadás, gyengeség vagy beszédzavar;
- milyen gyógyszereket szed a beteg.
Ezután neurológiai fizikális vizsgálat történhet.
Mit vizsgál a neurológus szédülés esetén?
A neurológiai vizsgálat során a szakorvos az idegrendszer több funkcióját értékeli.
Vizsgálhatja többek között:
- a szemmozgásokat;
- az esetleges kóros szemtekerezgést, vagyis nystagmust;
- az agyidegek működését;
- az izomerőt;
- az érzést;
- a reflexeket;
- a végtagok koordinációját;
- a járást;
- az egyensúlyt.
Bizonyos esetekben speciális helyzetváltoztatással végzett vizsgálatok is segíthetnek annak eldöntésében, hogy a panasz pozicionális jellegű-e.
A vizsgálati eredmények alapján dönthető el, szükséges-e további diagnosztika vagy más szakterület bevonása.
Szükséges lehet koponya MR vagy CT szédülés esetén?
Nem minden szédülés esetén szükséges képalkotó vizsgálat.
A koponya MR vagy CT indokoltságát a tünetek jellege, kialakulásuk módja, a beteg életkora, kórelőzménye és a neurológiai vizsgálat eredménye együttesen határozza meg.
Ha a panaszok vagy a vizsgálat központi idegrendszeri eltérés lehetőségét vetik fel, további képalkotó vizsgálat válhat szükségessé.
Más esetekben viszont például fül-orr-gégészeti, audiológiai, kardiológiai vagy laboratóriumi kivizsgálás lehet indokolt.
Ezért szédülés esetén sem feltétlenül célszerű önállóan MR- vagy CT-vizsgálattal kezdeni a kivizsgálást.
Miért fontos elmondani, mennyi ideig tart a szédülés?
A szédülés időtartama fontos diagnosztikai információ.
Egészen más ok merülhet fel néhány másodpercig tartó, fejmozdulatra jelentkező forgó szédülésnél, mint egy több órán át fennálló rosszullétnél vagy napok óta folyamatos szédülésnél.
Érdemes ezért a vizsgálat előtt megfigyelni:
- mennyi ideig tart egy rosszullét;
- mi váltja ki;
- milyen gyakran ismétlődik;
- teljesen megszűnik-e két epizód között;
- mely testhelyzetben rosszabb;
- milyen kísérő tünetek jelentkeznek.
Ezek az információk sokszor legalább olyan fontosak a kivizsgálásban, mint maga a „szédülés” megnevezés.
Mire készüljön, ha szédülés miatt neurológiai vizsgálatra érkezik?
Ha korábban már történt kivizsgálás, érdemes magával hoznia az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat.
Ilyenek lehetnek például:
- korábbi neurológiai leletek;
- fül-orr-gégészeti vagy audiológiai eredmények;
- koponya MR- vagy CT-leletek;
- laboreredmények;
- kardiológiai dokumentáció;
- kórházi zárójelentések.
Fontos a rendszeresen szedett gyógyszerek pontos ismerete is, mivel bizonyos készítmények szédülést vagy vérnyomásesést okozhatnak.
Érdemes előre végiggondolnia azt is, pontosan milyen érzést nevez szédülésnek, mikor jelentkezik, mennyi ideig tart, és mi váltja ki.
Szédülés neurológiai kivizsgálása a Magnus Medical Magánklinikán Debrecenben
Ha visszatérő vagy tartós szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság vagy más kapcsolódó panasz miatt keres neurológust Debrecenben, a szakorvosi vizsgálat segíthet a lehetséges neurológiai háttér tisztázásában és a további kivizsgálás megtervezésében.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a kivizsgálás részletes kórelőzmény-felvétellel és neurológiai vizsgálattal kezdődik.
Mivel a szédülés hátterében számos, egymástól jelentősen eltérő betegség vagy állapot állhat, a megfelelő kivizsgálás egyik legfontosabb célja annak meghatározása, hogy mely szervrendszer irányában szükséges tovább vizsgálódni.
A neurológiai vizsgálat eredménye alapján a szakorvos szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatokat vagy más szakterületi kivizsgálást javasolhat.
Összefoglalás
A szédülés nem önálló diagnózis, hanem sokféle állapothoz társuló tünet. A forgó szédülés, az ájulásközeli érzés, az egyensúlyzavar és a járásbizonytalanság különböző problémákra utalhat, ezért a panasz pontos jellemzése alapvető része a kivizsgálásnak.
Ha a szédülés visszatér, tartósan fennáll, oka nem tisztázott, vagy egyensúly- és járászavarral, fejfájással, zsibbadással vagy más idegrendszeri tünettel társul, neurológiai vizsgálat indokolt lehet.
Ha neurológiai vizsgálatot keres Debrecenben szédülés vagy egyensúlyzavar miatt, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén a panaszok részletes értékelése alapján tervezhetők meg a további lépések.
Hirtelen kialakuló súlyos szédüléshez társuló beszédzavar, féloldali gyengeség vagy zsibbadás, kettős látás, súlyos járászavar, eszméletvesztés vagy más akut neurológiai tünet esetén azonban sürgős orvosi ellátás szükséges.

Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos
Az orvosi cikket írta Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos, a Magnus Medical Magánklinika neurológusa.