Fejfájás, szédülés, kéz- vagy lábzsibbadás, végtagba sugárzó fájdalom, remegés, memóriazavar vagy bizonytalan járás – egymástól látszólag teljesen különböző panaszok, mégis valamennyi hátterében állhat neurológiai eltérés.
Az idegrendszer irányítja többek között a mozgást, az érzékelést, az egyensúlyt, a koordinációt, a beszédet és az emlékezést. Emiatt az idegrendszer betegségei rendkívül sokféle tünettel jelentkezhetnek.
A neurológiai vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a panaszok hátterében felmerül-e az agy, a gerincvelő, az ideggyökök, a perifériás idegek vagy az izmok működésének zavara, és szükség van-e további kivizsgálásra.
Ha neurológust keres Debrecenben, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén részletes szakorvosi vizsgálattal kezdhető meg a panaszok hátterének tisztázása.
Mivel foglalkozik a neurológia?
A neurológia – más néven ideggyógyászat – az idegrendszer betegségeinek felismerésével, kivizsgálásával és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület.
Ide tartozik az:
- agy;
- gerincvelő;
- ideggyökök;
- perifériás idegek;
- valamint az idegek és izmok közötti kapcsolat vizsgálata.
A neurológiai betegségek ezért nem kizárólag fejfájással vagy szédüléssel jelentkezhetnek. Az érzészavar, izomgyengeség, remegés, járászavar, memóriazavar vagy akár bizonyos fájdalomtípusok hátterében is állhat idegrendszeri eltérés.
Milyen panaszokkal érdemes neurológushoz fordulni?
Neurológiai vizsgálat különösen indokolt lehet, ha az alábbi tünetek valamelyike tartósan fennáll, rendszeresen visszatér vagy fokozódik:
- gyakori vagy szokatlan fejfájás;
- migrénes panaszok;
- visszatérő szédülés;
- egyensúlyzavar;
- bizonytalan járás;
- kéz- vagy lábzsibbadás;
- bizsergés vagy égő érzés;
- végtaggyengeség;
- nyakból karba sugárzó fájdalom;
- derékból lábba sugárzó fájdalom;
- kézremegés vagy más akaratlan mozgás;
- mozgáslassulás;
- memóriazavar vagy fokozódó feledékenység;
- eszméletvesztés;
- görcsroham;
- koordinációs zavar;
- bizonyos látási vagy beszédpanaszok.
A neurológus feladata nemcsak egy már ismert neurológiai betegség kezelése. Sok beteg éppen azért érkezik szakvizsgálatra, mert még nem ismert, hogy panaszának van-e neurológiai oka.
Fejfájással mikor érdemes neurológushoz fordulni?
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, és az esetek jelentős részében nem súlyos betegség következménye.
Neurológiai kivizsgálás indokolt lehet azonban, ha a fejfájás:
- rendszeresen visszatér;
- egyre gyakoribb vagy erősebb;
- jelentősen befolyásolja a mindennapi életet;
- hányingerrel vagy hányással társul;
- fény- vagy hangérzékenységgel jár;
- látási vagy más neurológiai tünet előzi meg;
- megváltozik a korábban megszokott jellege.
A visszatérő migrén megfelelő felismerése azért is fontos, mert a kezelés nem merül ki feltétlenül az alkalomszerű fájdalomcsillapításban. Gyakori rohamok esetén megelőző kezelési lehetőségek is szóba jöhetnek.
Szédülés esetén is szükség lehet neurológiai vizsgálatra?
Igen.
A szédülésnek számos oka lehet, és nem mindegyik neurológiai eredetű. Belsőfül-eredetű, keringési, gyógyszerrel összefüggő és más állapotok is okozhatják.
Neurológiai kivizsgálás különösen akkor válhat fontossá, ha a szédülés visszatér, tartós, egyensúlyzavarral, járásbizonytalansággal vagy más idegrendszeri tünettel társul.
A panasz pontos jellege – például forgó szédülésről, bizonytalanságérzésről vagy ájulásközeli állapotról van-e szó – fontos támpont a kivizsgálás során.
Zsibbad a keze vagy a lába?
A végtagzsibbadás szintén gyakori oka a neurológiai vizsgálatnak.
Átmeneti zsibbadást egyszerű idegnyomás is okozhat, például ha valaki hosszabb ideig kényelmetlen testhelyzetben ül vagy alszik.
Ha azonban a zsibbadás:
- tartósan fennáll;
- rendszeresen visszatér;
- fokozatosan terjed;
- égő érzéssel jár;
- fájdalom társul hozzá;
- vagy izomgyengeség jelentkezik,
érdemes tisztázni az okát.
A háttérben állhat például perifériás ideg nyomódása, gerincből kilépő ideggyök érintettsége vagy perifériás neuropátia.
Mitől zsibbadhat és éghet mindkét láb?
Ha a zsibbadás vagy égő érzés mindkét lábfejen fokozatosan, nagyjából szimmetrikusan jelentkezik, felmerülhet perifériás polyneuropathia lehetősége.
A neuropátia hátterében többek között cukorbetegség, bizonyos vitaminhiányos állapotok, anyagcsere-betegségek, alkoholfogyasztás, egyes gyógyszerek vagy más betegségek állhatnak.
A neuropátia nemcsak kellemetlen érzést okozhat. Az érzékelés csökkenése miatt romolhat a járásbiztonság, és a beteg kevésbé érzékelheti például a lábon kialakuló sérüléseket is.
Derékból lábba sugárzó fájdalommal neurológushoz kell fordulni?
A derékból farba, combba, lábszárba vagy lábfejbe sugárzó fájdalom hátterében ideggyöki irritáció vagy nyomódás is állhat.
A köznyelv ezt gyakran isiásznak vagy ülőidegzsábának nevezi.
Neurológiai vizsgálat különösen indokolt lehet, ha a lábba sugárzó fájdalom mellett:
- zsibbadás;
- érzéscsökkenés;
- bizsergés;
- vagy izomgyengeség is jelentkezik.
A neurológiai vizsgálat segíthet meghatározni, hogy felmerül-e ideggyöki érintettség, és szükség van-e például gerinc-MR vagy más további vizsgálatra.
Nyakból karba sugárzó fájdalom és kézzsibbadás esetén mi történik?
A nyaki gerincből kilépő ideggyökök érintettsége a vállba, karba, kézbe vagy akár meghatározott ujjakba sugárzó fájdalmat és zsibbadást okozhat.
Ugyanakkor hasonló tünetek jelentkezhetnek perifériás idegek nyomódása – például carpalis alagút szindróma – esetén is.
A neurológiai vizsgálat egyik fontos feladata annak meghatározása, hogy a panasz inkább:
- nyaki ideggyöki;
- perifériás idegi;
- vagy más eredetű lehet-e.
Ez azért fontos, mert a további kivizsgálás és kezelés iránya ettől függ.
Kézremegés esetén neurológushoz érdemes fordulni?
A kézremegésnek számos oka lehet.
Előfordulhat fokozott fiziológiás remegés stressz, kialvatlanság vagy koffein hatására, de esszenciális tremor, gyógyszerhatás, hormonális eltérés vagy neurológiai betegség is állhat a háttérben.
A kézremegés önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek Parkinson-kórja van.
A neurológiai vizsgálat során fontos meghatározni:
- nyugalomban vagy mozgás közben jelentkezik-e;
- egy- vagy kétoldali-e;
- fokozódik-e;
- és társul-e hozzá mozgáslassulás, merevség vagy járászavar.
A tremor jellegének meghatározása alapvető a lehetséges okok elkülönítésében.
Mikor indokolt neurológiai kivizsgálás memóriazavar miatt?
Az alkalomszerű feledékenység önmagában nem jelent demenciát.
Kivizsgálás indokolt lehet azonban, ha a memória romlása fokozatosan erősödik, a családtagok is észlelik a változást, vagy a probléma már a mindennapi életet is befolyásolja.
Figyelmet érdemel például:
- a közelmúlt eseményeinek rendszeres elfelejtése;
- ugyanazon kérdések ismétlése;
- a tájékozódás romlása;
- korábban rutinszerű feladatok nehezebbé válása;
- gyakori szókeresési nehézség.
A memóriazavar nem minden esetben Alzheimer-kór következménye. Bizonyos gyógyszerek, alvászavarok, hangulati problémák, anyagcsere-eltérések és más állapotok is befolyásolhatják a kognitív működést.
Bizonytalan járással és egyensúlyzavarral is érdemes neurológushoz fordulni?
Igen, különösen akkor, ha a járásbizonytalanság újonnan alakult ki vagy fokozatosan romlik.
Az egyensúly fenntartásában az agy, a kisagy, a belső fül, a gerincvelő, a perifériás idegek, az izmok és a látás egyaránt szerepet játszanak.
Neurológiai eredetű járászavart okozhat többek között:
- perifériás neuropátia;
- Parkinson-kór és más mozgászavar;
- kisagyi eltérés;
- gerincvelői betegség;
- korábbi agyi keringési zavar.
Idősebb korban különösen gyakori, hogy több tényező együttesen rontja a járás biztonságát.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni neurológiai tünettel?
Fontos különbséget tenni a tervezhető neurológiai magánrendelés és a sürgősségi ellátást igénylő állapotok között.
Azonnali sürgősségi ellátás szükséges lehet, ha hirtelen jelentkezik:
- féloldali arc-, kar- vagy lábgyengeség;
- féloldali érzészavar;
- arcferdülés;
- beszédzavar;
- újonnan kialakuló látászavar vagy kettős látás;
- súlyos egyensúlyzavar;
- eszméletvesztés;
- első alkalommal jelentkező görcsroham;
- rendkívül erős, hirtelen kialakuló fejfájás;
- súlyos zavartság.
Ezek között stroke, agyvérzés vagy más akut idegrendszeri állapot tünetei is lehetnek.
Sürgős ellátást igényelhet továbbá, ha erős derékfájdalom mellett újonnan kialakuló jelentős lábgyengeség, gáttáji érzészavar, illetve vizelet- vagy székletürítési zavar jelentkezik.
Ilyen tünetekkel nem szabad előjegyzett magánrendelési időpontra várni.
Hogyan zajlik egy neurológiai vizsgálat?
Sokan azért tartanak a neurológiai szakvizsgálattól, mert nem tudják, mire számítsanak.
A neurológiai vizsgálat első része általában egy részletes beszélgetés.
A szakorvos megkérdezi:
- milyen panaszai vannak;
- mikor kezdődtek;
- hirtelen vagy fokozatosan alakultak-e ki;
- milyen gyakran jelentkeznek;
- mi fokozza vagy enyhíti őket;
- milyen korábbi betegségei voltak;
- milyen gyógyszereket szed;
- történt-e korábban neurológiai kivizsgálás.
A panaszok pontos története a neurológiában különösen fontos, mert sok esetben már a tünetek kialakulásának módja és időbeli lefolyása is jelentős diagnosztikai információt ad.
Mit vizsgál a neurológus?
A fizikális neurológiai vizsgálat mindig a beteg panaszaihoz igazodik.
A szakorvos többek között értékelheti:
- a tudatállapotot és kognitív működést;
- a beszédet;
- a szemmozgásokat és más agyidegi funkciókat;
- az izomerőt;
- az izomtónust;
- a reflexeket;
- az érzékelést;
- a koordinációt;
- az egyensúlyt;
- a járást.
Bizonyos esetekben egyszerű feladatokat kell végrehajtani, például megérinteni az orrot, előrenyújtani a karokat, meghatározott módon járni vagy ellenállással szemben mozgatni a végtagokat.
A vizsgálat eredménye segíthet meghatározni, hogy az idegrendszer mely területének érintettsége merülhet fel.
Fájdalmas a neurológiai vizsgálat?
A hagyományos fizikális neurológiai vizsgálat alapvetően nem fájdalmas.
A reflexvizsgálathoz például reflexkalapácsot használnak, az érzésvizsgálat során pedig különböző ingerekkel ellenőrzik, hogyan érzékeli azokat a beteg.
Ezek nem azonosak az olyan kiegészítő műszeres vizsgálatokkal, mint például az ENG vagy EMG.
A neurológiai vizsgálat után mindig szükséges MR vagy CT?
Nem.
A neurológiai szakvizsgálat egyik fontos célja éppen annak eldöntése, hogy szükséges-e további képalkotó vizsgálat.
A panaszoktól és a fizikális vizsgálat eredményétől függően szóba jöhet például:
- koponya MR;
- koponya CT;
- nyaki vagy ágyéki gerinc MR;
- egyéb képalkotó vizsgálat.
Nem minden fejfájáshoz szükséges koponya MR, és nem minden derékból lábba sugárzó fájdalomhoz szükséges azonnali gerinc-MR.
A képalkotó vizsgálat akkor igazán hasznos, ha egy konkrét klinikai kérdés megválaszolására történik.
Milyen további vizsgálatokat javasolhat a neurológus?
A tünetek és a neurológiai vizsgálat alapján többféle kiegészítő vizsgálat válhat indokolttá.
Ilyen lehet például:
- laboratóriumi vizsgálat;
- MR vagy CT;
- nyaki erek Doppler-ultrahang vizsgálata;
- EEG;
- ENG;
- EMG;
- illetve más szakterület bevonása.
Az EEG az agy elektromos működéséről ad információt, míg az ENG és EMG a perifériás idegek, izmok és az ideg-izom rendszer bizonyos eltéréseinek vizsgálatában használható.
Nem minden betegnek van szüksége ezekre a vizsgálatokra. A megfelelő diagnosztikai módszert mindig a panasz és a neurológiai státusz alapján célszerű kiválasztani.
Érdemes MR-rel érkezni a neurológushoz?
Ha már készült korábban releváns MR- vagy CT-vizsgálat, annak leletét és lehetőség szerint képanyagát érdemes magával hozni.
Új panasz esetén azonban általában nem feltétlenül előnyös önállóan, szakorvosi vizsgálat előtt kiválasztani a képalkotó vizsgálatot.
A neurológiai vizsgálat alapján pontosabban meghatározható:
- szükséges-e egyáltalán képalkotás;
- melyik testrész vizsgálata indokolt;
- MR vagy CT megfelelőbb-e;
- és milyen klinikai kérdésre kell választ keresni.
Ezzel elkerülhetők a felesleges vagy nem megfelelően megválasztott vizsgálatok.
Mire készüljön az első neurológiai vizsgálatra?
A vizsgálat előtt érdemes összegyűjteni a korábbi egészségügyi dokumentációt.
Ha rendelkezésre állnak, hozza magával:
- korábbi neurológiai leleteit;
- kórházi zárójelentéseit;
- MR- és CT-leleteit;
- lehetőség szerint a képalkotó vizsgálatok képanyagát;
- ENG/EMG- vagy EEG-eredményeit;
- laboreredményeit;
- más kapcsolódó szakorvosi dokumentációját.
Érdemes pontos gyógyszerlistát is készíteni.
Hasznos lehet előre végiggondolni, mikor kezdődött a panasz, hogyan változott, mi rontja vagy enyhíti, és milyen más tünetek társulnak hozzá.
Miért fontos, hogy pontosan mondja el a tüneteit?
A neurológiában sokszor nemcsak az számít, hogy „zsibbad a kezem” vagy „szédülök”, hanem a tünet pontos jellege is.
Más lehetséges ok merülhet fel például akkor, ha a zsibbadás:
- csak három ujjat érint;
- mindkét lábfejen szimmetrikusan jelentkezik;
- nyakból a karba sugárzó fájdalommal jár;
- vagy hirtelen az egész test egyik oldalán alakul ki.
Hasonlóképpen fontos, hogy a szédülés néhány másodpercig, percekig vagy órákig tart-e, illetve a kézremegés nyugalomban vagy mozgás közben jelentkezik-e.
Minél pontosabban írható le a panasz, annál több információ áll rendelkezésre a megfelelő kivizsgálási irány meghatározásához.
Mit vigyen magával, ha memóriazavar miatt érkezik?
Memóriazavar esetén lehetőség szerint hasznos lehet egy közeli hozzátartozó jelenléte is.
Ennek oka, hogy a beteg és családtagjai nem mindig ugyanúgy érzékelik a változásokat.
A hozzátartozó fontos információt adhat arról:
- mikor kezdődött a feledékenység;
- fokozódott-e;
- megváltozott-e a beteg viselkedése;
- romlott-e az önállósága;
- előfordult-e tájékozódási probléma.
Ez kiegészítheti a beteg saját beszámolóját.
Mi történik a neurológiai vizsgálat után?
A neurológiai vizsgálat végén a szakorvos a panaszok és a fizikális vizsgálat eredménye alapján összegzi a lehetséges okokat.
Bizonyos esetekben már ekkor meghatározható a legvalószínűbb diagnózis és elkezdhető a kezelés.
Máskor további vizsgálatok szükségesek.
A következő lépés lehet például:
- laborvizsgálat;
- képalkotó vizsgálat;
- ENG/EMG;
- EEG;
- ultrahang;
- más szakorvosi konzultáció;
- kontroll neurológiai vizsgálat.
A kivizsgálás tehát nem minden betegnél ugyanazt a vizsgálatsort jelenti.
Neurológiai vizsgálat Debrecenben a Magnus Medical Magánklinikán
Ha neurológust keres Debrecenben, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos várja pácienseit.
A neurológiai magánrendelésen többek között fejfájás, migrén, szédülés, végtagzsibbadás, neuropátiás panaszok, nyakból karba vagy derékból lábba sugárzó fájdalom, kézremegés, memóriazavar, egyensúlyzavar és bizonytalan járás esetén történhet szakorvosi kivizsgálás.
A vizsgálat részletes kikérdezéssel és fizikális neurológiai vizsgálattal kezdődik. Ennek alapján a szakorvos meghatározhatja, milyen további diagnosztikai lépések lehetnek indokoltak.
A Magnus Medical Magánklinika Debrecenben, a Pacsirta utca 19. szám alatt működik.
Neurológus Debrecen – mikor ne halogassa a kivizsgálást?
Nem szükséges minden átmeneti zsibbadás, egyszeri enyhe fejfájás vagy rövid bizonytalanság miatt neurológiai betegségtől tartani.
Érdemes azonban szakvizsgálatot kérni, ha a panasz:
- rendszeresen visszatér;
- tartósan fennáll;
- fokozatosan rosszabbodik;
- új jellegű;
- a munkát vagy a mindennapi életet zavarja;
- más neurológiai tünettel társul;
- vagy egyszerűen nem tisztázott az eredete.
A neurológiai vizsgálat célja nem pusztán egy betegség nevének megállapítása. Legalább ilyen fontos annak eldöntése, hogy a tünet valóban idegrendszeri eredetű-e, szükség van-e további vizsgálatokra, illetve milyen kezelési vagy követési stratégia lehet megfelelő.
Összefoglalás
A neurológia az agy, a gerincvelő, az ideggyökök, a perifériás idegek és az ideg-izom rendszer betegségeivel foglalkozik.
Neurológiai kivizsgálás indokolt lehet többek között visszatérő fejfájás, migrén, szédülés, kéz- vagy lábzsibbadás, égő idegfájdalom, végtaggyengeség, nyakból karba vagy derékból lábba sugárzó fájdalom, kézremegés, memóriazavar, bizonytalan járás és egyensúlyzavar esetén.
A neurológiai szakvizsgálat során a részletes kórelőzmény felvételét fizikális vizsgálat követi, amely többek között az izomerőt, reflexeket, érzékelést, koordinációt, járást, egyensúlyt és az agyidegek működését értékelheti. A vizsgálat eredménye alapján dönthető el, hogy szükséges-e további laboratóriumi, képalkotó vagy neurofiziológiai diagnosztika.
Ha neurológiai vizsgálatot keres Debrecenben, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén megkezdhető a panaszok okának célzott kivizsgálása.
Hirtelen kialakuló féloldali gyengeség vagy zsibbadás, arcferdülés, beszédzavar, súlyos egyensúlyvesztés, eszméletvesztés, görcsroham vagy hirtelen jelentkező rendkívül erős fejfájás esetén azonban nem tervezett magánrendelésre, hanem azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.

Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos
Az orvosi cikket írta Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos, a Magnus Medical Magánklinika neurológusa.