Égő lábfej, bizsergő lábujjak, éjszakai zsibbadás, szúró vagy elektromos jellegű fájdalom – ezek a panaszok perifériás neuropátia tünetei is lehetnek. A neuropátia azonban nem egyetlen betegség neve, hanem a perifériás idegek károsodásával járó állapotok összefoglaló megnevezése.
A tünetek attól függnek, hogy mely idegek és milyen mértékben érintettek. Egyes betegeknél elsősorban zsibbadás és érzéscsökkenés jelentkezik, másoknál az égő, nyilalló idegfájdalom dominál. Motoros idegek érintettsége esetén izomgyengeség is kialakulhat.
A panaszok gyakran a lábujjakon és a lábfejen kezdődnek, majd lassan felfelé terjednek. Később a kéz is érintetté válhat. Más neuropátiák ettől eltérő mintázatot mutathatnak.
A perifériás neuropátiának számos oka lehet, ezért a kivizsgálás célja nemcsak az idegkárosodás felismerése, hanem lehetőség szerint a háttérben álló betegség vagy kiváltó tényező azonosítása is.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a részletes kórelőzmény és neurológiai vizsgálat alapján megítélhető, hogy a tünetek felvetik-e perifériás idegrendszeri károsodás lehetőségét, és milyen további vizsgálatok lehetnek indokoltak.
Mit jelent a perifériás neuropátia?
A perifériás idegrendszerhez azok az idegek tartoznak, amelyek az agyon és a gerincvelőn kívül helyezkednek el, és kapcsolatot teremtenek a központi idegrendszer, valamint a test különböző részei között.
Ezek az idegek többféle feladatot látnak el.
Az érzőidegek továbbítják többek között a tapintásra, fájdalomra és hőmérsékletre vonatkozó információkat.
A motoros idegek az izmok működésében vesznek részt.
Az autonóm idegek olyan, akaratunktól független működéseket szabályoznak, mint például a vérnyomás, az emésztés vagy az izzadás bizonyos folyamatai.
Neuropátia esetén egy vagy több ilyen perifériás ideg működése károsodhat.
Milyen érzés a neuropátiás fájdalom?
Az idegi eredetű, úgynevezett neuropátiás fájdalom sokszor eltér az izom- vagy ízületi fájdalomtól.
A betegek gyakran úgy írják le, mintha:
- égne a lábuk;
- tűkkel szurkálnák;
- áramütésszerű érzés futna végig rajta;
- hangyák mászkálnának a bőrükön;
- nyilallna vagy hasogatna;
- kellemetlenül érzékennyé válna a bőrük.
Előfordulhat az is, hogy egy egyébként nem fájdalmas inger – például a takaró érintése – kifejezetten kellemetlenné vagy fájdalmassá válik.
Más betegeknél éppen ellenkezőleg, csökken az érzékelés.
Miért kezdődik a neuropátia gyakran a lábujjaknál?
A leggyakoribb polyneuropathiák sokszor a leghosszabb perifériás idegeket érintik először.
Emiatt a tünetek gyakran a testtől legtávolabbi területeken, a lábujjaknál vagy a lábfejen kezdődnek.
A zsibbadás, bizsergés vagy égő érzés később fokozatosan terjedhet a boka és a lábszár irányába. Ha a folyamat előrehalad, a kéz és az ujjak is érintetté válhatnak.
Ezt az eloszlást gyakran „zokni-kesztyű” jellegű érzészavarnak nevezik.
Nem minden neuropátia követi azonban ezt a mintázatot, ezért a tünetek elhelyezkedése fontos része a neurológiai vizsgálatnak.
Mi a különbség a neuropátia és az egyszerű idegbecsípődés között?
Az „idegbecsípődés” általában egy meghatározott ideg vagy ideggyök helyi nyomódását jelenti.
Ilyen például a carpalis alagút szindróma, amelyben a csuklónál futó medianus ideg kerül nyomás alá, vagy egy gerincből kilépő ideggyök kompressziója.
Polyneuropathia esetén ezzel szemben több perifériás ideg működése érintett, gyakran szimmetrikusan.
Ezért például a mindkét lábfejen fokozatosan kialakuló égő, zsibbadó érzés más problémára utalhat, mint az egyik kéz néhány ujjára korlátozódó zsibbadás.
A pontos elkülönítéshez neurológiai vizsgálat, és bizonyos esetekben ENG/EMG-vizsgálat is szükséges lehet.
Milyen tüneteket okozhat a perifériás neuropátia?
Az érzőidegek érintettsége esetén jelentkezhet:
- zsibbadás;
- bizsergés;
- égő érzés;
- szúró vagy nyilalló fájdalom;
- érzéscsökkenés;
- fokozott érintésérzékenység;
- a hőmérséklet érzékelésének zavara.
Motoros idegek érintettsége esetén:
- izomgyengeség;
- izomgörcs;
- bizonyos mozdulatok nehezítettsége;
- előrehaladott esetben izomtömeg-csökkenés is kialakulhat.
Az érzészavar az egyensúlyt is ronthatja, különösen akkor, ha a beteg kevésbé érzékeli a láb helyzetét.
Mi okozhat neuropátiát?
A perifériás neuropátia hátterében számos különböző betegség és állapot állhat.
A lehetséges okok között szerepelhet:
- cukorbetegség;
- bizonyos vitaminhiányos állapotok;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- pajzsmirigybetegség;
- vesebetegség;
- egyes autoimmun betegségek;
- bizonyos fertőzések;
- örökletes idegbetegségek;
- egyes gyógyszerek;
- daganatellenes kezelések;
- toxikus anyagok;
- illetve az idegek sérülése.
Bizonyos esetekben részletes kivizsgálás ellenére sem sikerül egyértelmű okot azonosítani. Ezt idiopathiás neuropátiának nevezik.
A cukorbetegség okozhat neuropátiát?
Igen. A cukorbetegség a perifériás neuropátia egyik leggyakoribb oka.
A tartósan magas vércukorszint több mechanizmuson keresztül károsíthatja a perifériás idegeket.
A diabéteszes neuropátia gyakran a lábujjak és lábfejek területén kezdődik.
Jellemző lehet:
- a zsibbadás;
- égő érzés;
- bizsergés;
- fájdalom;
- vagy az érzékelés csökkenése.
Az érzéscsökkenés különösen fontos tünet, mert a beteg kevésbé érzékelheti a lábon kialakuló kisebb sérüléseket, nyomást vagy hőhatást.
Ezért cukorbetegségben nemcsak a fájdalmas, hanem a „néma”, érzéskieséssel járó neuropátia felismerése is fontos.
Vitaminhiány miatt is zsibbadhat a kéz vagy a láb?
Bizonyos vitaminhiányos állapotok valóban károsíthatják a perifériás idegrendszer működését.
Különösen fontos lehet például a B12-vitamin hiányának felismerése, amely neurológiai tüneteket, érzészavart és járásbizonytalanságot is okozhat.
Ugyanakkor nem célszerű tartós zsibbadás esetén találomra nagy dózisú vitaminkészítményeket szedni.
Bizonyos vitaminok túlzott bevitele ugyanis szintén okozhat idegrendszeri panaszokat. A megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat és a szükséges pótlást ezért célszerű az egyéni állapot alapján meghatározni.
Alkohol is állhat a neuropátia hátterében?
A tartós, jelentős alkoholfogyasztás több módon is hozzájárulhat perifériás neuropátia kialakulásához.
Szerepet játszhat az alkohol közvetlen idegkárosító hatása, valamint az alkoholfogyasztással összefüggő hiányos táplálkozás és vitaminhiány is.
A panaszok ilyenkor gyakran fokozatosan alakulnak ki.
A pontos ok meghatározásakor azonban más lehetséges háttérbetegségeket is vizsgálni kell.
Gyógyszer is okozhat neuropátiát?
Igen, bizonyos gyógyszerek perifériás idegkárosodást okozhatnak.
Különösen ismert ez egyes daganatellenes kezeléseknél, de más készítmények esetében is előfordulhat.
Ezért a kivizsgálás során fontos pontosan áttekinteni a jelenleg és korábban alkalmazott gyógyszereket.
Feltételezett gyógyszermellékhatás esetén az előírt kezelést nem szabad önállóan abbahagyni. A gyógyszer módosításáról a kezelőorvossal kell egyeztetni.
Mit jelent az égő láb érzése?
Az égő láb érzése gyakran neuropátiás jellegű panasz, különösen akkor, ha bizsergéssel, zsibbadással vagy érzészavarral társul.
Sok beteg este vagy éjszaka erősebbnek érzi a tüneteket.
Az égő láb érzésének azonban nem kizárólag neuropátia lehet az oka. Más idegrendszeri, mozgásszervi, bőrgyógyászati vagy keringési eltérések is okozhatnak hasonló panaszt.
Ezért az „égő láb” önmagában nem diagnózis.
Ha a tünet tartósan fennáll vagy fokozódik, érdemes kivizsgáltatni.
Miért lehet veszélyes az érzéscsökkenés akkor is, ha nem fáj?
A perifériás neuropátia egyik fontos következménye lehet a védőérzés csökkenése.
Ha a beteg kevésbé érzi a fájdalmat, a hőt vagy a nyomást, előfordulhat, hogy nem veszi észre:
- a kisebb sérüléseket;
- a hólyagokat;
- a túl szoros cipő okozta nyomást;
- az égési sérülést;
- vagy a lábon kialakuló sebet.
Ez különösen cukorbetegség esetén jelentős.
Ezért a neuropátia súlyosságát nem lehet pusztán abból megítélni, hogy mennyire fáj. A jelentős érzéscsökkenés fájdalom nélkül is fontos neurológiai tünet.
Okozhat a neuropátia egyensúlyzavart?
Igen.
Az egyensúly fenntartásához az agynak folyamatos információra van szüksége arról, hogyan helyezkednek el a lábak és az ízületek.
Ha a perifériás idegek károsodása miatt ez az információ pontatlanabbá válik, a járás bizonytalanabb lehet.
A beteg például azt tapasztalhatja, hogy:
- sötétben bizonytalanabbul jár;
- gyakrabban botlik meg;
- kevésbé érzi biztosnak a talajt;
- kapaszkodásra van szüksége.
Ezért neuropátia esetén a zsibbadás és fájdalom mellett a járásbiztonságot is fontos értékelni.
Mikor érdemes neuropátia gyanújával neurológushoz fordulni?
Neurológiai kivizsgálás különösen indokolt lehet, ha:
- tartósan zsibbad a lábfeje vagy a keze;
- mindkét lábán hasonló tüneteket tapasztal;
- égő vagy nyilalló idegfájdalma van;
- a panasz fokozatosan terjed;
- csökken az érzékelése;
- bizonytalanná válik a járása;
- izomgyengeség jelentkezik;
- cukorbetegség mellett új idegrendszeri panasz alakul ki;
- vagy nem ismert a zsibbadás és fájdalom oka.
A fokozatosan romló tüneteket érdemes időben kivizsgáltatni, különösen akkor, ha már az alvást, járást vagy mindennapi tevékenységeket is befolyásolják.
Mikor szükséges sürgős orvosi vizsgálat?
A klasszikus, lassan kialakuló polyneuropathia általában nem egyik percről a másikra jelentkezik.
Ezért sürgős kivizsgálást igényelhet, ha:
- a zsibbadás vagy gyengeség hirtelen alakul ki;
- gyorsan terjed felfelé;
- rövid idő alatt jelentős izomgyengeség jelentkezik;
- nehézzé válik a járás;
- nyelési vagy légzési nehézség alakul ki;
- vagy más akut neurológiai tünet társul hozzá.
Hirtelen kialakuló féloldali zsibbadás, arcferdülés, beszédzavar vagy féloldali gyengeség esetén stroke lehetősége is felmerül, ezért azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Hogyan történik a neuropátia neurológiai kivizsgálása?
A kivizsgálás részletes kikérdezéssel kezdődik.
A neurológus számára fontos lehet:
- mikor kezdődtek a tünetek;
- hol jelentkeztek először;
- hogyan terjedtek;
- egy- vagy kétoldaliak-e;
- zsibbadás, fájdalom vagy érzéscsökkenés dominál-e;
- van-e izomgyengeség;
- fennáll-e cukorbetegség;
- milyen gyógyszereket szed;
- fogyaszt-e rendszeresen alkoholt;
- előfordult-e hasonló betegség a családban.
Ezt fizikális neurológiai vizsgálat követi.
Mit vizsgál a neurológus neuropátia esetén?
A neurológiai vizsgálat során többek között értékelhető:
- a tapintásérzés;
- a fájdalomérzés;
- a vibrációérzés;
- a végtagok helyzetérzékelése;
- az izomerő;
- a reflexek;
- a koordináció;
- a járás és az egyensúly.
Az eltérések mintázata segíthet annak meghatározásában, hogy valóban perifériás idegrendszeri károsodás állhat-e fenn, és milyen típusú neuropátia lehetősége merül fel.
Mi az ENG-vizsgálat?
Az ENG, vagyis elektroneurográfia a perifériás idegek működésének vizsgálatára használható neurofiziológiai módszer.
A vizsgálat során elektromos ingerlés segítségével többek között az idegi ingerületvezetés jellemzői értékelhetők.
Az ENG segíthet annak meghatározásában, hogy:
- van-e kimutatható perifériás idegkárosodás;
- mely idegek érintettek;
- milyen jellegű lehet az eltérés;
- illetve egyes esetekben mennyire kifejezett a károsodás.
A vizsgálat különösen hasznos lehet polyneuropathia vagy egy meghatározott perifériás ideg károsodásának gyanúja esetén.
Mi az EMG-vizsgálat?
Az EMG, vagyis elektromiográfia az izmok elektromos működésének vizsgálatára szolgál.
Bizonyos esetekben az ENG-vel együtt alkalmazva részletesebb információt adhat a perifériás idegek, az ideggyökök és az izmok működéséről.
A neurológiai vizsgálat alapján dönthető el, hogy szükséges-e ENG/EMG, illetve pontosan milyen kérdés megválaszolására érdemes elvégezni.
Milyen laborvizsgálatokra lehet szükség neuropátia esetén?
Mivel a neuropátia számos betegség következménye lehet, a laboratóriumi kivizsgálás fontos szerepet kaphat.
Az egyéni tünetek és kórelőzmény alapján szükség lehet például:
- a vércukoranyagcsere vizsgálatára;
- vérkép ellenőrzésére;
- bizonyos vitaminok szintjének meghatározására;
- pajzsmirigyműködés vizsgálatára;
- vese- és májfunkció ellenőrzésére;
- illetve más célzott laborvizsgálatokra.
Nem minden betegnek ugyanaz a laborpanel szükséges. A vizsgálatok körét a feltételezett háttérok alapján érdemes meghatározni.
Minden neuropátia kimutatható ENG-vizsgálattal?
Nem feltétlenül.
A perifériás idegek különböző típusú rostokat tartalmaznak, és bizonyos neuropátiák elsősorban a vékony idegrostokat érinthetik.
Ilyenkor előfordulhat, hogy a betegnek jellegzetes égő, fájdalmas vagy érzészavarral járó panaszai vannak, miközben a hagyományos idegvezetési vizsgálat nem mutat olyan eltérést, amely önmagában megmagyarázná a tüneteket.
Ezért az ENG eredményét is mindig a panaszokkal és a neurológiai vizsgálattal együtt kell értékelni.
Hogyan kezelhető a neuropátia?
A kezelés attól függ, mi áll az idegkárosodás hátterében.
Ha azonosítható kiváltó ok van, annak megfelelő kezelése alapvető jelentőségű lehet.
Cukorbetegség esetén például fontos a megfelelő anyagcsere-kontroll. Igazolt hiányállapot esetén célzott pótlásra lehet szükség. Gyógyszer okozta neuropátia gyanújánál a kezelést az illetékes szakorvossal kell áttekinteni.
Neuropátiás fájdalom esetén olyan gyógyszeres kezelések is szóba jöhetnek, amelyek kifejezetten az idegi eredetű fájdalom mérséklését célozzák.
Izomgyengeség vagy járászavar esetén rehabilitáció és gyógytorna is fontos szerepet kaphat.
A megfelelő kezeléshez azonban először a neuropátia típusát és lehetőség szerint az okát kell meghatározni.
Mire készüljön, ha neuropátia miatt neurológiai vizsgálatra érkezik?
Érdemes pontosan megfigyelni:
- hol kezdődött a zsibbadás;
- mindkét oldalon jelentkezik-e;
- terjed-e felfelé;
- égő vagy nyilalló fájdalom is van-e;
- éjszaka erősebb-e;
- csökkent-e az érzékelés;
- romlott-e a járásbiztonság;
- tapasztal-e izomgyengeséget.
Ha korábban történt ENG/EMG, gerinc-MR, laborvizsgálat vagy más neurológiai kivizsgálás, érdemes a leleteket magával hoznia.
Fontos a jelenleg és korábban alkalmazott gyógyszerek ismerete is.
Neuropátia kivizsgálása a Magnus Medical Magánklinikán Debrecenben
Ha tartós lábzsibbadás, kézzsibbadás, égő láb, bizsergés vagy idegfájdalom miatt keres neurológust Debrecenben, a neurológiai szakvizsgálat segíthet annak tisztázásában, hogy felmerül-e perifériás neuropátia vagy más idegrendszeri eltérés.
A Magnus Medical Magánklinika debreceni neurológiai szakrendelésén a részletes kórelőzmény-felvételt fizikális neurológiai vizsgálat követi. Ennek során többek között az érzést, az izomerőt, a reflexeket, a koordinációt és a járást lehet értékelni.
A vizsgálat alapján meghatározható, hogy szükség van-e további laboratóriumi, neurofiziológiai vagy képalkotó vizsgálatra.
A neuropátia kivizsgálásának célja nem pusztán a zsibbadás vagy idegfájdalom igazolása, hanem lehetőség szerint annak meghatározása is, hogy mi okozza a perifériás idegek működészavarát, hiszen a további kezelés szempontjából ez alapvető jelentőségű lehet.
Összefoglalás
A perifériás neuropátia zsibbadást, bizsergést, égő érzést, idegfájdalmat, érzéscsökkenést és bizonyos esetekben izomgyengeséget is okozhat.
A tünetek gyakran a lábujjakon és a lábfejen kezdődnek, majd fokozatosan terjednek. A háttérben cukorbetegség, vitaminhiány, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, anyagcsere- vagy más betegségek is állhatnak.
A kivizsgálás részletes neurológiai vizsgálatból, és az adott esettől függően laboratóriumi, ENG/EMG vagy más kiegészítő vizsgálatokból állhat.
Ha neurológiai vizsgálatot keres Debrecenben tartós zsibbadás, égő láb, idegfájdalom vagy neuropátia gyanúja miatt, a Magnus Medical Magánklinika neurológiai szakrendelésén megkezdhető a panasz hátterének tisztázása.
Hirtelen kialakuló, gyorsan romló gyengeség, járásképtelenség, légzési vagy nyelési nehézség, illetve stroke-ra utaló tünetek esetén azonban sürgős orvosi ellátás szükséges.

Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos
Az orvosi cikket írta Dr. Bencs Viktor neurológus szakorvos, a Magnus Medical Magánklinika neurológusa.