Csalánkiütés (urticaria): tünetek, kiváltó okok, kivizsgálás és kezelés

A csalánkiütés, más néven urticaria az egyik leggyakrabban előforduló bőrgyógyászati probléma. Jellegzetessége a hirtelen megjelenő, rendszerint erősen viszkető, a bőr felszínéből kissé kiemelkedő duzzanatok kialakulása. A bőrelváltozások sok esetben néhány órán belül eltűnnek, miközben a test más területein újabb foltok jelenhetnek meg.

Bár a csalánkiütést sokan automatikusan allergiának gondolják, az urticaria hátterében nem minden esetben allergiás reakció áll. Gyógyszerek, fertőzések, különböző élelmiszerek, fizikai ingerek, egyes betegségek és számos más tényező is szerepet játszhat a kialakulásában. Sok esetben pedig még részletes kivizsgálás mellett sem sikerül egyetlen konkrét kiváltó okot azonosítani.

A visszatérő, elhúzódó vagy szokatlan bőrtünetek esetén ezért fontos lehet a bőrgyógyászati vizsgálat. A Magnus Medical bőrgyógyászati ellátásában Szentkereszty-Kovács Zita is foglalkozik a különböző bőrpanaszok kivizsgálásával.

Mi a csalánkiütés?

A csalánkiütés során megjelenő egyes bőrelváltozást csalánfoltnak vagy urticának nevezzük, míg a tünetegyüttest urticariának. A jelenség nagyon gyakori: a lakosság jelentős részénél élete során legalább egyszer kialakul.

A csalánfolt tulajdonképpen a bőr középső rétegében, az irhában létrejövő vizenyős duzzanat. Kialakulásában meghatározó szerepet játszik a hisztamin és más gyulladásos mediátorok felszabadulása. Ennek hatására a kis erek fala átjárhatóbbá válik, és folyadék kerül az erekből a környező szövetek közé. Ez okozza a jellegzetes, kiemelkedő duzzanatot.

Hasonló folyamat játszódik le angioödéma esetén is, de ilyenkor a duzzanat a bőr mélyebb rétegeit érinti.

Milyen a csalánkiütés?

A csalánfoltok megjelenése változatos lehet. Méretük a néhány milliméteres elváltozástól egészen a tenyérnyi vagy nagyobb, összefolyó foltokig terjedhet.

Jellemző lehet, hogy:

• a kiütések hirtelen, akár percek alatt jelennek meg;
• a bőr felszínéből kissé kiemelkednek;
• színük lehet vöröses, halványvörös vagy fehéres;
• középső részük időnként világosabb;
• szabálytalan, akár térképszerű alakot ölthetnek;
• erősen viszkethetnek;
• égő vagy fájdalmas érzéssel is járhatnak;
• a hajlatokban, illetve a ruházat nyomásának kitett területeken kifejezettebbek lehetnek;
• az éjszakai órákban a viszketés fokozó

A csalánkiütés egyik legfontosabb sajátossága a változékonyság. Egy adott csalánfolt rendszerint rövid idő alatt, többnyire 24 órán belül eltűnik, miközben a test más részén újabb jelenhet meg. Emiatt a beteg úgy érzékelheti, mintha a kiütések egyik területről a másikra „vándorolnának”.

A tünetek jelentkezhetnek a karokon, lábakon, törzsön, mellkason vagy akár nagyobb testfelületen is. A kiütések esetenként összeolvadhatnak.

A kiváltó októl függően egyéb panaszok is társulhatnak hozzájuk, például hányás, hasmenés, orrfolyás, szemviszketés vagy kötőhártya-gyulladás. Láz csak ritkán jelentkezik.

Akut vagy krónikus csalánkiütés?

A tünetek fennállásának időtartama alapján alapvetően akut és krónikus urticariát különböztetünk meg.

Akut csalánkiütés

Az akut forma különösen gyermekeknél és fiataloknál gyakori. A panaszok sokszor rövid idő alatt megszűnnek, és nem térnek vissza. Akut urticariáról akkor beszélünk, ha a tünetek időtartama nem haladja meg a hat hetet.

A háttérben többek között fertőzés, étel, gyógyszer, rovarcsípés vagy valamilyen külső inger állhat.

Krónikus csalánkiütés

Ha a csalánkiütések hat hétnél hosszabb időn keresztül visszatérően jelentkeznek, krónikus urticariáról beszélünk. A hat hét alatt lehetnek teljesen panaszmentes időszakok is, majd a kiütések ismét megjelenhetnek.

A krónikus forma kiváltó okának meghatározása lényegesen nehezebb. Sok esetben nem azonosítható egyértelmű háttértényező, egy részükben pedig autoimmun folyamat feltételezhető. Krónikus fertőzések és egyéb betegségek lehetőségét is mérlegelni kell.

Mi okozhat csalánkiütést?

Az urticaria hátterében számos különböző mechanizmus állhat. A csalánkiütés ezért önmagában nem tekinthető egyenlőnek az allergiával.

Allergiás reakció

Allergiás eredet esetén az allergénnel való találkozást követően viszonylag rövid időn belül kialakulhatnak a tünetek.

Kiváltó tényező lehet többek között:

• bizonyos élelmiszer;
• gyógyszer, különösen egyes antibiotikumok;
• konzerválószer vagy más élelmiszer-adalékanyag;
• természetgyógyászati készítmény, gyógynövény vagy gyógytea;
• kozmetikum valamely összetevője;
• latex;
• növényi eredetű anyag;
• rovarcsípés vagy rovarméreg;
• paraziták vagy mikroorganizmusok bizonyos fehérjé

Ételallergiánál a tünetek rendszerint az adott élelmiszer elfogyasztását követően viszonylag gyorsan jelennek meg. Gyermekkorban többek között a tej, tojás, szója, mogyoró és hal is szerepelhet a kiváltók között.

Fertőzések

A csalánkiütést vírusos, bakteriális, gombás vagy parazitás fertőzés is kísérheti. Előfordulhat, hogy a bőrtünetek a fertőzéssel egy időben, illetve annak lezajlását követően jelentkeznek.

Különösen akut urticaria esetén érdemes gondolni fertőzés lehetőségére. Krónikus panaszoknál bizonyos esetekben tartós fertőző gócok szerepét is mérlegelni lehet.

Fizikai ingerek által kiváltott urticaria

Az úgynevezett indukálható urticariák esetében valamilyen külső fizikai inger provokálja a bőrtüneteket.

Ilyen lehet:

• a bőr dörzsölése vagy karcolása;
• tartós nyomás;
• hideg;
• meleg;
• napfény;
• vibráció;
• intenzív testmozgás;
• fokozott izzadás;
• hőmérséklet-változá

Karcolást vagy dörzsölést követően a behatás vonalában rövid időn belül kiemelkedő csalánfoltok jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget dermographismusnak is nevezik.

A hideg urticariát hideg levegő vagy hideg víz, a meleg urticariát pedig magasabb hőmérséklet provokálhatja. Fizikai terhelés, izzadás, meleg vagy stressz hatására úgynevezett kolinerg urticaria is kialakulhat.

Ritka esetben még a vízzel történő érintkezés is kiválthat csalánkiütést, függetlenül annak hőmérsékletétől.

Kontakt urticaria

Bizonyos anyagok közvetlenül a bőrrel érintkezve válthatnak ki csalánkiütést. Ilyenek lehetnek például egyes kozmetikumok, illatszerek, vegyszerek, mosószerek, fémek vagy növényi eredetű anyagok.

A tünetek elsősorban azon a területen jelentkezhetnek, amely érintkezett a kiváltó anyaggal.

Élelmiszerek és hisztamin: nem minden reakció valódi allergia

Egyes élelmiszerek magas hisztamintartalmuk miatt válthatnak ki vagy erősíthetnek fel urticariás tüneteket. Ilyenek lehetnek például bizonyos halak, sajtok, feldolgozott húsfélék és alkoholos italok.

Más élelmiszerek közvetlenül elősegíthetik a hisztamin felszabadulását. Ide sorolható például a paradicsom, az eper vagy más, arra hajlamos személyeknél tüneteket provokáló élelmiszer.

Nem allergiás mechanizmus révén is kialakulhat csalánkiütés. Az úgynevezett pszeudoallergiás vagy intoleranciareakciókban többek között egyes ételfestékek, tartósítószerek, ízfokozók és gyógyszerek játszhatnak szerepet.

Ez azért lényeges, mert a csalánkiütés megjelenése önmagában még nem bizonyítja, hogy a betegnek klasszikus értelemben vett ételallergiája van.

Gyógyszerek is kiválthatják vagy ronthatják a tüneteket

Számos gyógyszer kapcsolatba hozható csalánkiütéssel. Egyes antibiotikumok allergiás reakciót válthatnak ki, míg más gyógyszerek eltérő mechanizmus útján provokálhatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket.

Különösen fontos lehet a nem szteroid gyulladáscsökkentők, például az acetilszalicilsav vagy a diklofenák, illetve bizonyos vérnyomáscsökkentők szerepének mérlegelése.

A kivizsgálás során ezért lényeges, hogy Ön pontosan tájékoztassa orvosát a rendszeresen és alkalmanként szedett gyógyszereiről, valamint étrend-kiegészítőiről és egyéb készítményeiről.

Milyen betegségek társulhatnak csalánkiütéssel?

Különösen visszatérő vagy krónikus urticaria esetén felmerülhet más betegség társulása is.

A csalánkiütést összefüggésbe hozták többek között:

• pajzsmirigybetegségekkel és autoimmun pajzsmirigybetegséggel;
• egyéb autoimmun folyamatokkal;
• gyulladásos bélbetegségekkel;
• refluxbetegséggel;
• Helicobacter pylori-fertőzéssel;
• epehólyag- és epeúti betegségekkel;
• bizonyos krónikus fertőzésekkel;
• ritkábban más szisztémás betegsé

Ez azonban nem jelenti azt, hogy csalánkiütés esetén automatikusan minden felsorolt betegség irányában vizsgálat szükséges. A további kivizsgálást mindig a tünetek, a kórtörténet és az orvosi vizsgálat eredménye alapján érdemes meghatározni.

Stressz és csalánkiütés

A stressz önmagában is kapcsolatba hozható a tünetek kialakulásával vagy súlyosbodásával. Krónikus urticaria esetén a stressz, az alkohol, a meleg és az intenzív fizikai terhelés elősegítheti a panaszok újbóli megjelenését.

A tüneteket egyes esetekben a koffein, a fűszeres ételek és a magas környezeti hőmérséklet is fokozhatja. Meleg fürdő vagy túlságosan meleg hálószoba mellett például intenzívebbé válhat a viszketés.

Mi az angioödéma?

A csalánkiütéshez angioödéma, más néven Quincke-ödéma is társulhat. Ebben az esetben a folyadékgyülem a bőr mélyebb rétegeiben alakul ki.

Megduzzadhat:

• az ajak;
• a szemhéj és a szem környéke;
• a nyelv;
• a kéz és az ujjak;
• a talp;
• a nemi szervek környé

A duzzanat néhány óra alatt érheti el a maximumát, majd fokozatosan megszűnhet.

Különösen veszélyes, ha a nyelv, a garat vagy a gége területén alakul ki ödéma, mert ez beszűkítheti a légutakat. Légzési nehézség, fulladásérzés, illetve a nyelv vagy torok gyorsan kialakuló duzzanata esetén sürgős orvosi segítség szükséges.

Mikor lehet a csalánkiütés több egyszerű urticariánál?

A klasszikus csalánfolt általában 24 órán belül nyom nélkül eltűnik. Legfeljebb a vakarás nyomai maradhatnak vissza átmenetileg.

Ha azonban egy adott bőrelváltozás tartósan megmarad, fájdalmassá válik, bevérzik vagy véraláfutásszerű nyomot hagy maga után, az nem jellemző az egyszerű urticariára. Ilyen esetben többek között urticariás vasculitis lehetősége is felmerülhet, ezért bőrgyógyászati kivizsgálás indokolt.

Hogyan történik a csalánkiütés kivizsgálása?

Magának a csalánkiütésnek a felismerése a jellegzetes bőrtünetek alapján rendszerint nem okoz nehézséget. Sokkal összetettebb feladat annak meghatározása, hogy mi váltotta ki az urticariát.

A kivizsgálás egyik legfontosabb része ezért a részletes kórelőzmény felvétele.

Az orvos többek között arra lehet kíváncsi:

• mikor kezdődtek a tünetek;
• mennyi ideig marad meg egy-egy csalánfolt;
• milyen gyakran térnek vissza;
• fogyasztott-e új vagy szokatlan ételt;
• kezdett-e új gyógyszert szedni;
• történt-e rovarcsípés;
• előzte-e meg fertőzés a panaszokat;
• van-e ismert allergiája;
• hideg, meleg, nyomás, napfény vagy fizikai terhelés kiváltja-e a tüneteket;
• vannak-e egyéb betegségei vagy kísérő panaszai.

Különösen hasznos információ lehet az is, hogy egy-egy elváltozás pontosan mennyi ideig marad ugyanazon a helyen.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Nem minden akut csalánkiütés igényel kiterjedt laboratóriumi vagy allergológiai kivizsgálást.

Amennyiben a kórtörténet indokolja, szóba jöhet többek között:

• teljes vérkép;
• gyulladásos paraméterek vizsgálata;
• májfunkció;
• pajzsmirigyfunkció;
• pajzsmirigyhez kapcsolódó autoantitestek vizsgálata;
• vizeletvizsgálat;
• bizonyos fertőzések célzott keresése;
• szükség esetén bőrminta szövettani vizsgá

Bizonyos esetekben fizikális provokációs próbák segíthetnek az indukálható urticaria felismerésében. Hideg által kiváltott panasz esetén hidegteszt, melegre jelentkező tüneteknél melegteszt, más esetben nyomással, testmozgással vagy egyéb megfelelő ingerrel végzett vizsgálat jöhet szóba.

További vizsgálatok – például részletes góckutatás, gyomor-bélrendszeri vagy immunológiai kivizsgálás – általában csak akkor indokoltak, ha a beteg panaszai vagy az alapvizsgálatok eredménye ezt valóban szükségessé teszi.

Szükséges-e allergiavizsgálat?

Nem feltétlenül. Mivel a csalánkiütések jelentős része nem klasszikus allergiás mechanizmussal alakul ki, a széles körű allergiavizsgálat nem minden esetben vezet el a kiváltó okhoz.

Allergiás eredet mellett szólhat például, ha ugyanazon étel elfogyasztása vagy ugyanazon anyaggal történő érintkezés után rövid időn belül, ismételten hasonló tünetek alakulnak ki.

Krónikus csalánkiütés esetében ezzel szemben az étel- vagy gyógyszerallergia lényegesen ritkábban magyarázza a hosszú időn keresztül visszatérő panaszokat.

Eliminációs diéta és étrendi tényezők

Amennyiben az anamnézis alapján valamely élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő szerepe valóban felmerül, orvosi javaslatra eliminációs étrend alkalmazható. Ennek során meghatározott időre kiiktatják a feltételezett kiváltó tényezőt, majd a tünetek alakulása alapján értékelik az összefüggést.

Egyes esetekben hisztaminban vagy biogén aminokban gazdag élelmiszerek átmeneti kerülése is szóba kerülhet. Ilyenek lehetnek bizonyos érlelt sajtok, füstölt húsok, halak, belsőségek, savanyított élelmiszerek, egyes zöldségek és gyümölcsök, valamint alkoholos italok.

Indokolatlanul szigorú vagy hosszú távú diéta azonban nem szükséges minden csalánkiütés esetén. Az étrendi megszorításokat célszerű a feltételezett kiváltó tényezőhöz és az egyéni tünetekhez igazítani.

Hogyan kezelhető a csalánkiütés?

A kezelés első lépése – amennyiben a kiváltó tényező ismert – annak megszüntetése vagy kerülése.

Ha például egy adott gyógyszer, élelmiszer, fizikai inger vagy más tényező következetesen provokálja a panaszokat, annak kerülése jelentősen csökkentheti a tüneteket. Gyógyszert azonban saját döntése alapján ne hagyjon el; ennek szükségességéről mindig kezelőorvosával egyeztessen.

Az akut csalánkiütések jelentős része rövid idő alatt spontán is megszűnik. Enyhe, gyorsan múló tünetek esetén ezért nem feltétlenül van szükség gyógyszeres kezelésre.

Antihisztaminok

Kifejezettebb viszketés és bőrtünetek esetén a kezelés alapját általában a H1-antihisztaminok jelentik.

A korszerűbb antihisztaminok előnye, hogy az első generációs készítményekhez képest általában kisebb mértékben okoznak álmosságot, ezért kevésbé zavarhatják a napi tevékenységet és a munkavégzést.

Krónikus urticaria esetén hosszabb ideig tartó antihisztamin-kezelésre is szükség lehet. Ha a szokásos kezelés nem biztosít megfelelő tünetkontrollt, a terápia módosításáról vagy intenzívebb kezelésről szakorvos dönthet.

Szteroidkezelés

Súlyosabb akut esetekben rövid ideig kortikoszteroid alkalmazása is szóba kerülhet. A szteroidok erőteljes gyulladáscsökkentő és antiallergiás hatású gyógyszerek, ugyanakkor hosszabb távú alkalmazásuk jelentős mellékhatásokkal járhat.

Ezért használatukról, adagolásukról és időtartamukról minden esetben orvosnak kell döntenie.

A viszketés enyhítése

A viszketés mérséklésében a gyógyszeres kezelés mellett a túlmelegedés kerülése és a hűvösebb környezet is segíthet. Bizonyos helyileg alkalmazott hűsítő készítmények átmeneti enyhülést adhatnak, ugyanakkor egyes helyi készítmények irritációt vagy kontakt bőrgyulladást is kiválthatnak.

Segít-e a kalcium csalánkiütés esetén?

A kalcium használata csalánkiütés és allergiás tünetek esetén Magyarországon hosszú ideig elterjedt gyakorlat volt. A csalánkiütés kezelésében azonban a kalcium hatásossága nem igazolt, ezért az urticaria korszerű kezelésének nem tekinthető alapvető részének.

A csalánkiütés gyakran kezelés nélkül is rövid idő alatt javul, ami könnyen azt a benyomást keltheti, hogy a tünetek megszűnését a közben alkalmazott kalcium okozta.

Mi történik krónikus csalánkiütés esetén?

A hat hétnél tovább fennálló vagy visszatérő urticaria kivizsgálása és kezelése eltérhet az egyszeri akut csalánkiütésétől.

Krónikus urticaria esetén gyakori, hogy egyértelmű kiváltó ok nem mutatható ki. Bizonyos esetekben autoimmun mechanizmus állhat a háttérben, máskor krónikus fertőzés vagy társuló betegség lehetősége merül fel.

Ilyenkor többek között a pajzsmirigy működésének vizsgálata is indokolttá válhat. A kivizsgálás irányát azonban minden esetben az egyéni panaszok és a kórtörténet határozzák meg.

A kezelés alapját rendszerint antihisztamin adja. Ha a szokásos terápia nem elegendő, további vagy módosított gyógyszeres kezelés válhat szükségessé, amelyet szakorvos állít be.

A krónikus urticaria elhúzódó lehet, egyes esetekben akár éveken keresztül is fennállhat, miközben a tünetek erőssége és gyakorisága időszakonként jelentősen változhat.

Mikor érdemes bőrgyógyászhoz fordulni?

Bőrgyógyászati vizsgálat különösen indokolt lehet, ha:

• a csalánkiütés rendszeresen visszatér;
• a panaszok több héten keresztül fennállnak;
• nem azonosítható a kiváltó ok;
• a viszketés jelentősen zavarja az alvást vagy a mindennapi életet;
• a kiütések gyógyszer szedésével hozhatók összefüggésbe;
• egy-egy folt 24 órán túl ugyanazon a helyen marad;
• a bőrelváltozás fájdalmas;
• bevérzés vagy véraláfutásszerű elszíneződés marad utána;
• angioödéma társul a panaszokhoz;
• egyéb, általános tünetek is jelentkeznek.

A bőrgyógyászati vizsgálat célja nem csupán annak megállapítása, hogy valóban urticariáról van-e szó. Fontos annak eldöntése is, hogy szükség van-e további kivizsgálásra, illetve milyen kezelés lehet megfelelő az adott esetben.

Mikor van szükség azonnali segítségre?

A csalánkiütés legtöbbször kellemetlen, de nem veszélyes állapot. Bizonyos tüneteket azonban komolyan kell venni.

Azonnali sürgősségi ellátás szükséges, ha a csalánkiütés mellett:

• légszomj vagy nehézlégzés jelentkezik;
• a nyelv vagy a torok gyorsan megduzzad;
• nyelési nehezítettség alakul ki;
• a beteg fulladást érez;
• súlyos, egész szervezetet érintő allergiás reakció gyanúja merül fel.

Ilyenkor nem a bőrkiütés jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az esetlegesen kialakuló légúti szűkület vagy súlyos allergiás reakció.

Összefoglalás

A csalánkiütés vagy urticaria gyakori bőrgyógyászati tünetegyüttes, amelyre hirtelen megjelenő, kiemelkedő, rendszerint erősen viszkető és gyorsan változó bőrelváltozások jellemzők. Egy-egy csalánfolt többnyire 24 órán belül eltűnik, miközben más testtájakon újabb kiütések jelenhetnek meg.

A háttérben allergia mellett fertőzés, gyógyszer, élelmiszer, fizikai inger, hisztaminfelszabadulás, autoimmun folyamat vagy más betegség is állhat, de sok esetben nem sikerül egyértelmű kiváltó tényezőt azonosítani.

A diagnózis rendszerint a jellegzetes bőrtünetek alapján felállítható, míg a kiváltó ok meghatározása összetettebb lehet. Krónikus vagy visszatérő panaszok esetén célzott laboratóriumi, fizikális vagy egyéb vizsgálatokra is szükség lehet.

A kezelés alapja lehetőség szerint a kiváltó tényező kerülése, a tünetek csökkentésére pedig elsősorban antihisztaminok alkalmazhatók. Súlyosabb esetekben további gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A nyelv, a garat vagy a gége duzzanata és a légzési nehézség ugyanakkor sürgősségi állapot lehet.

A csalánkiütés, más néven urticaria az egyik leggyakrabban előforduló bőrgyógyászati probléma. Jellegzetessége a hirtelen megjelenő, rendszerint erősen viszkető, a bőr felszínéből kissé kiemelkedő duzzanatok kialakulása. A bőrelváltozások sok esetben néhány órán belül eltűnnek, miközben a test más területein újabb foltok jelenhetnek meg.

Bár a csalánkiütést sokan automatikusan allergiának gondolják, az urticaria hátterében nem minden esetben allergiás reakció áll. Gyógyszerek, fertőzések, különböző élelmiszerek, fizikai ingerek, egyes betegségek és számos más tényező is szerepet játszhat a kialakulásában. Sok esetben pedig még részletes kivizsgálás mellett sem sikerül egyetlen konkrét kiváltó okot azonosítani.

A visszatérő, elhúzódó vagy szokatlan bőrtünetek esetén ezért fontos lehet a bőrgyógyászati vizsgálat. A Magnus Medical bőrgyógyászati ellátásában Szentkereszty-Kovács Zita is foglalkozik a különböző bőrpanaszok kivizsgálásával.